Grosschmid Gábor,
Grosschmid Gábor,
nyug. kir. törvényszéki biró, szül. 1813. szept. 23. Máramaros-Szigeten, hol elődei kir. kincstári igazgatók voltak; a gymnasiumot Ungvárt, az egyetemet Pesten végezte; mint jurátus 1832–36-ban Pozsonyban Szerencsy kir. personalis mellett volt; az 1840. országgyűlésen is jelen volt. 1836-ban ügyvéd lett és szept. Bácsmegye tiszt. aljegyzője, 1840. táblabirája s 1848–49-ben a megye újonczozási biztosa volt. A szabadságharcz után menekült, 1850-ben Bécsben és Olaszországban tartózkodott és az irodalommal foglalkozott. Azután a törvénykezési pályára lépett és mint biró a pesti, szolnoki s a miskolczi törvényszéknél szolgált. 1861-ben behivatott a pesti kir. táblához; innét azon évben mint főispáni titkár Zomborba ment és nov. törvényszéki birónak neveztetett ki, 1870. úrbéri alispánnak választották, az 1872. szervezéskor a kir. törvényszék birájának neveztetett ki. 1885-ben nyugdíjaztatott. Ekkor a Bács-Bodrogh vármegye történelmi társulatának titkára lett, mint ilyen működik jelenleg is.
Czikkeket írt a Pester Lloydba, a Budapesti Hirlapba (1884. 353. sz. A najgebaj, 1885. 19. sz.) és a Bácskába (1888. Templomunk, 1889. 4. sz. Magyar László, 1893. 1848. évi márcz. 15-ke és következő napjai Zomborban, sat.)
Munkái:
1. Oesterreich-Ungarn und die Woiwodina, von einem Saxo-Magyaren. Wien, 1850. (Névtelenül, betiltatott.)
2. XIV. Lajos s La Rochefoucauld. Az utóbbinak életelveivel. Pest, 1851.
3. Őstörténelmi tanulmányok. 1. Az utolsó Kray báró a szerbek között. 2. A szerb vajdaság keletkezése, emléklapok 1848–49-ből. Zombor, 1886. (Különny. a Bács-Bodrogh várm. tört. társ. Évkönyvéből. Ism. Századok 1888.)
Szerkeszti a Bács-Bodrogh vármegyei történelmi társulat Évkönyvét 1887 óta Zomborban.
Petrik Bibliogr. és dr. Thim szives közlése (önéletr. adatok után).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
