Gyarmathy (Chrys.) János,
theologiai doktor, pápai kamarás, nyug. plébános, szül. 1810. jan. 27. Kis-Görbőn Zalamegyében; elemi iskoláit Szent-Gróton, a nyelvészeti osztályokat Jászberényben, a humaniorákat Egerben, a bölcseletet és jogot Pesten végezte az egyetemen. A veszprémi növendékpapság közé felvétetvén, a hittudományt a pesti központi papnevelőben hallgatta. 1837-ben pappá szenteltetett és Szűcs István mernyei plébános mellé segédnek neveztetett ki s ugyanazzal félév után Atalára hasonló minőségben áttétetvén, szigorlatait bevégezte. 1834. szept. 30. theologiai doktorrá avattatott föl. Tizennégy hónapi káplánkodás után 1835. márcz. 10. a pesti központi papnevelőben tanulmányi felügyelő és tanárhelyettes, 1836-ban papnevelői könyvtárnok lett és e hittani szempontból nevezetes és mintegy 20.000 kötetre terjedő könyvtárt szakok szerint rendezte. 1845-ben a helytartótanács somlyó-vásárhelyi plébánossá nevezte ki. Később nyugalomba vonult Budapestre, hol 1883. jan. 3. meghalt. Zalamegye Verebély és Szent-Györgyszék táblabirája volt.
Első értekezése, az Eredeti bűnről, a pesti növendék papság magyar iskolájának Munkálataiban (III. 1836) jelent meg; írt több értekezést az általa szerkesztett M. Szionba és Szionba, egyet a Hasznos Mulatságokba s a Religióba (1854. I. Egyháztörténeti nyomozások) és a M. Államba (1871. 75. sz. Monsignor Nardi válasza Jácint atyának, 1873. 204. sz. A lelki bucsújárásokról).
1. Vezércsillag, melyet a szerzetes rendek helyes megítélésére Calazantzi Sz. József 1836. aug. 28. tartott évfordulati ünnepén a pesti k. hívek előtti kalauzul ajánlott. Pest.
2. Hálaünnep, melyet szent Leopold s koronás dicső utódi halhatatlan érdemei emlékének Pesten, Leopold külvárosi k. hivek nov. 15. 1836. évben szenteltek s egyházi beszédében hirdetett. Pest.
3. Tisztelet oltár, melyet bold. Szűz Máriának a magyarok nagy asszonyának a budai főszentegyházban bucsú napján... 1836... emelt. Pest, 1836.
4. Memoria bissecularis quam pro natalibus reg. scient. universitatis hungaricae a Petro Pázmán Tyrnaviae 1635 acceptis, ac una instaurationis anniversario die 26. Junii 1836. celebrante. Pest. (Költemény).
5. Egyházi szózat az irgalmas nők ügyében, melyet advent III. vasárnapján a pesti főegyház hívei előtt emelt. Buda, (1842.)
6. Vallás-barát vagyis elme- s szívképző munkálatok gyűjteménye. Pest, 1843–45. (Olaszból ford., Szentek élete, négy evangelium naponkénti elmélkedéssel. I. évf. 1843, II. könyv 3 kötet, III. könyv 3 köt. és IV. konyv 3 kötet 1845.)
7. A dolgozó házak létrehozásának elemei és fenmaradásuk feltételei. A «Jó pásztorról» nevezett első pesti kénszerítő dolgozóház és kápolnája felszentelésekor január 16. 1845. Egyházi beszédben fejtegetve. Pest, 1845.
8. Közhasznú műszótár és egyházi tiszti irásmód. Buda, 1845.
9. A jeles hazafi a béke és harcz idején. Pápa, 1846.
10. Isten országa a földön, vagyis egyházi államtan. Melyben a kath. egyház jelen állapotát a világ öt részeiben újabb adatok nyomán ismerteti. Pápa, 1850–55. Két kötet. (I. Európa délnyugoti része. II. Európa kelet-északi része. Ázsia, Afrika, Amerika és Austrália. Legújabb hierarchiai szervezések).
11. A szerzetes rendek az egyház díszei s az emberiség jótevői. Sz. Norbertnek a premontrei rend alapítójának ugyanazon rend Magyarországbani visszaállítása után Csornán jul. 13. 1851-ben tartott félszázados ünnepén egyházi beszédben fejtegette. Pápa, 1851.
12. Freppel abbé, kritikai birálata a Renan Ernő által írt Jézus életének. Ford. Pest, 1864.
13. A római pápa csalatkozhatlansága alapos és ajánlandó hit. Pápa, 1870.
14. A vatikáni szent zsinat hit- s erkölcstanai köteleznek-e minden katholikust? Szentháromság-vasárnapi bucsujárás alkalmával Kiss-Cellben a dunántuli katholikusok előtt egyházi beszédben fejtegette s emlékűl a sz. atyánk 25 éves jubileumára s megfontolásúl minden katholikusnak ajánlja. Pápa, 1871.
15. Az idők jele, vagyis a lourdesi 80 csoda. Gaume után ford. Pápa, 1881.
16. Nagy-Mária-Czelli utitárs. Bpest. 1884.
Szerkesztette s kiadta a Magyar Szion egyházi hír- és encyclopaediai lapot 1838. jan. 1-től, melynek czímét Szion-ra változtatta, hetenként kétszer jelent meg Pesten és 1840-ben megszűnt. Ennek melléklapja az Anastasia 1838–39-ben járt.
Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai 11. l.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 171. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Könyvészet 1881. 1885.
Horváth Ignácz Könyvészete 1884. és gyászjelentés.