Haiczl Kálmán,
Haiczl Kálmán,
theol. doktor, esztergom-főegyházm. pap, szül. 1866. okt. 14. Selmeczbányán (Hontm.); a gymnasiumot ugyanott, Pozsonyban és Esztergomban, a theologiát szintén Esztergomban 1887-ben végezte. 1888-ban gyorsírás-tanári oklevelet nyert. 1889. márcz. 22. pappá szenteltetett föl; ugyanazon évben herczegprimási levéltárossá s szertartóvá, 1892. márcz. 23. pedig hgprimási s érseki főszentszéki jegyzővé neveztetett ki.
Czikkei az Összetartásban (1885. Szabó József püspök élet- és jellemrajza, A pápaság érdemei a polgárosodás körül), a Népnevelőben (1887. Meszlényi Gyula szatmári püspök élete), az Esztergomi Közlönyben (1888: Arról a nagyszombati konfliktusról, Egy «Doctor Romanus», Nyelvtudományi csodabogarak, 1889. Az afrikai rabszolgaságról), a M. Államban (1890. A Pazmaneumnak Magyarországba való visszahelyezéséről, 1892. Reminiszcenciák Simor Jánosról), a M. Sionban (1891. A nazarénus szerzetesek Péliföldön, 1892. Frőbel gyermekkertek kath. paedagogiai szempontból.)
Munkája: A szentszéki holttá nyilvánítási eljárás. Esztergom, 1894. (Különnyomat a M. Sionból.)
Kiadta Simor János Kisebb alkalmi beszédeit. (Bpest, 1894.)
Zelliger József, Egyházi Irók Csarnoka 157.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
