Hangay Octáv,
Hangay Octáv,
kereskedelmi akadémiai tanár, Fittler A. tatai ügyvéd fia, szül. 1850. ápr. 3. Palotán Veszprémmegyében; középiskoláit Esztergomban és Pozsonyban járta; utóbbi helyen a nagyrészt német tanulók közt magyar önképzőkört alakított; egyetemi tanulmányait Zürich- és Münchenben végezte; mint művegyész később Hamburgban és Oranienburgban gyáraknál alkalmazták. Annak idején a Pester Lloyd is megemlékezett azon propagandáról, melyet a magyar irodalomnak szerzett a külföldön. A magyar költőknek németre fordított munkáit megvette s a brandenburgi városok casinóinak és olvasóköreinek ajándékozta. Hazajövén külföldről, a vegyészetnek nálunk mostoha viszonyai mellett állást nem nyerhetett és így kénytelen volt nevelősködni a Széchenyi, Zichy és Niczky grófi családoknál; azután felügyelő tanár volt a soproni Csöndes-féle intézetben. A kolozsvári egyetemen a földrajzból és természetrajzból tanári oklevelet szerzett és 1889 óta a kolozsvári kereskedelmi akadémia tanára s az azzal összekapcsolt (száz fiúra berendezett) internatus felügyelője.
Irodalmi munkálatai természettudományi s humorisztikus czikkekből és művekből állanak; résztvett a Frankenburg Adolf által létrehozott soproni irodalmi s művészeti kör felolvasó estélyein és 1885-től több évig a székesfejérvári Vörösmarty-kör titkára volt, hol a kör estélyein szintén tartott humorisztikus felolvasásokat. Czikkei a Természetben (1872. A ser, A glycerin, A kenyér, Phoszfor és gyufa, A timany, Zöld mérgek, 1873. A durrgázról, A tűz ellen, 1875. A paprikáról, 1878. Mutualisták az állatországban), a Győri Közlönyben (1875), Természettudományi Közlönyben (1877), a Pesti Naplóban (1878. Uti tárczámból, Hamburg, 1886. 237. Berlini tárczalevél, 1887. 146. sz. A paprikáról, 1887. Haynald bibornok herbariumában), a Sopronban (1877. 37. sz. Ugorkáról, 1878. 6. sz. A paprikáról, 37. sz. Utitárczámból, 1879.), Kertészeti Füzetekben (1878. több növénytörténeti czikk), a Kikindai Közl.-ben (1883), a Pécsi Figy.-ben (1883), Székesfehérvár és Vid.-ben (1884–85), az Egyetértésben (1888. Capri szigetről, Gabii, Pozzuoli, 232. sz. Andrássy Gyula gróf havasai, 280. sz. Az erdélyi örök tűznél), az Arad és Vid.-ben (1888. humor. tárcza), a kolozsvári Orvos-természettud. Értesítőben (az erdélyi múzeumegylet szaküléseiről 1889. Erőszakolt flóravidék), a Kolozsvárban (1893. 293. sz. melléklete Gabii capti vagy egy szekunda jubileuma), az Erdélyben (1893. Lángoló talajon a Küküllő mentén, Külföldi turista egyesületek).
Munkái:
1. A paprikáról, tekintettel a régi fűszerekre. Székesfehérvár, 1887. (Egy rajzmelléklettel).
2. Csörgősapkás-múzsa. Humoros előadások, estélytréfák és szavalmányok gyűjteménye. Kolozsvár, 1889. (Humorisztikus és alkalmi költeményei, melyek közűl többen egyes lapokon külön is megjelentek, ilyen: A szamár, mely a soproni irodalmi körben felolvastatott).
3. A fogadás. Czigányos kiejtéssel. Bpest, 1891. (Monologok 21).
Álnevei és jegye: Rip, Scipio, y+v sat. Régibb czikkeinél Fittler családi nevét használta.
M. Könyvészet 1877–88., 1891. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
