Hegedős Sebestyén,
Hegedős Sebestyén,
XVI. századbeli (minden valószinüség szerint magyar) versszerző. Kassa város 1561. jegyzőkönyve szerint gúnyverset írt, melylyel a város magyar nemzetiségű lakosait felháborította. Vallási s politikai okok játszottak közre. A magyarság 1536 óta, mikor Kassa árulással János király kezére került, 1552-ig, míg a város Ferdinándra visszaszállt, uralkodó elem volt s fájt neki, hogy az utóbb említett évvel leszorúlt az első helyről; talán nem is elég ok nélkül gyanúsították a németeket azzal; hogy János Zsigmondhoz szítottak; másrészt a kálvinizmus nálunk karöltve lép fel a magyarsággal. Itt Kálvin vallását talán benczédi Székely István (1530), de minden bizonynyal Székely Gergely (1550) hirdette. Huszár Gál is (1560) hajolhatott e nézetekhez; versszerzőnket azzal gyanúsították, hogy «éneket mondta volna. hogy szerez az eretnek Gál paprul.» A magyarságot megbotránkoztató gúnyvers 1561-ben a nagyhéten látott napvilágot és a dolog vizsgálat alá került. Különösen Nyitrai Benedek nevű polgár követelte a megtorlást, kit a vers megnevezve gyanúsít árulással. Lantosunk eltagadta a szerzőséget; «Bátor fejemmel érjem meg, ha én szerzettem,» mondá. A szerzőség azonban kisült reá s az ítélet úgy szólt, hogy vagy visszavonja a rágalmat, vagy nyelvét kivágják, mire Lantos Sebestyén megkérlelte Nyitrai uramat.
Századok 1882. 29. l. (Szilády Áron).
Figyelő, 1885. 330. l.
Egyetemes Philol. Közlöny 1887. 739. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
