Hegedüs Lajos Candid,
Hegedüs Lajos Candid,
jogi doktor, m. kir. vallás- és közoktatási miniszteri tanácsos, a m. tud. akadémia levelező tagja, sopronmegyei régi magyar család ivadéka, szül. 1831. okt. 3. Nagyváradon, hol atyja mint százados tartózkodott. A pesti egyetemen jogtudományi tanulmányokat végezett. 1851-ben lépett a közszolgálatba. A pesti biróságnál öt évig mint gyakornok és vizsgáló biró működött. Már ezen időben kezdette meg munkásságát a jogtudományi irodalom terén. 1853-ban a pesti egyetemen jogi doktorrá avatták. 1856-ban Bécsbe a cs. k. igazságügyminiszteriumba rendeltetett és a birodalmi törvénylapok szerkesztése bizatott reá. 1860-ban a visszaállított magyar udvari cancelláriánál mint fogalmazó alkalmaztatott; 1864-ben udvari titkár lett, 1865. a budai helytartósághoz tanácsossá nevezték ki. 1867-ben a felelős kormány megalakulása után a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban osztálytanácsosi állást nyert el és azon fontos osztály vezetését vette át, a melynek köréhez a minisztérium kezelése alatt álló alapítványok, az országos műemlékek, a nemzeti múzeum, az országos képtár sat. tartoztak. A nemzeti culturai érdekek iránti lelkesedéstől áthatva, egész erejét hivatalának szentelte. Azon nagy eredményekben, melyeket a közművelődés terén a kormány létesített, jelentékeny része volt. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter H. által vitte ki a Theresianum magyar jószágainak elkülönítését a bécsi igazgatóság alól. A Toldy-könyvtár megszerzése és megosztása, a múzeum lépcsőházának kifestése, a múzeumi könyvtár szakszerű rendezése s bebútorozása, a gyűjtemények gyarapítása (a Veress-féle 1848–49. nagy hagyatékot Alsó-Lendváról ő szerezte meg a múzeumnak), a római amphitheatrum felásatása, a kassai székesegyház és a budai templom restauratiója, a visegrádi romok kitisztítása, a vajda-hunyadi várnak kiegészítése körül nagy érdeme volt. A m. t. akadémia 1874. máj. 28. választotta meg levelező tagjává. Székfoglaló értekezésének tárgyául Vajda-Hunyad monografiáját választotta, de hivatalos elfoglaltsága miatt a munkát be nem fejezhette. Meghalt 1883. jún. 13. Rákos-Palotán.
Czikkei a Vasárnapi Ujságban (az 50-es években ismeretterjesztő czikkek németből fordítva), a Müller Gyula nagy Naptárában (1855-re Szép Marinka, elb.), a Jogtudományi és Törvénykezési Tárban (I. 1855. A kőszéntelepek birtokviszonyai hazánkban, Tanulmányok a mozlemjog köréből, II. 1856. A szavatossági eljárás a polgári perrendtartásban, A beismerés általi bizonyításról), a Kelet Népében (1856. A magyar jogirodalom kifejlődése 1850–1856.), a Hazánkban (I. 1858. Sz. István apostoli királynak vitéz rende, A magyar hadak emlékezete, Dugovics Titusz, II. 1860. Bécs városa nevezetességei), a Jogtudományi Közlönyben (1866. A táviratokról a kereskedelmi jogban), a Századokban (1877. Szalay Ágoston emlékezete, 1878. A Theresianum s magyar alapítványai történetéhez).
Munkái:
1. Értekezés a föld alatti tulajdon viszonyairól, általán s különösen Magyarhonban, a magyar jog és újabb törvényhozás alapján. Pest, 1853. (Jogi doktori értekezés. Latin czímmel is).
2. Az előleges biztosítási közegek a polgári eljárásban. Iromány-példákkal világosítva. Pest, 1855.
3. A természetből. Közli... Pest, 1856. (Vasárnapi Könyvtár I. évf. 4.)
4. Eredeti tréfák, adomák s mondák a czigány életből. Pest, 1857. (2. száz új adomával bővített kiadás. Pest, 1864., 3. ujdonuj eredeti adomákkal bőv. kiadás. Pest, 1870.)
5. Iromány-példák a polgári törvénykönyvhöz s az ideiglenes polgári perrendtartáshoz. Pest, 1858.
6. Jegyzői rendtartás magyarázata. Pest, 1858.
7. Árnyak. Nevezetes bűnesetek gyűjteménye. Pest, 1859. Két kötet.
8. A magyar közjog alapvonalai. Gróf Cziráky Antal Mózes nyomán írta. Pest. 1861. (2. bőv. kiadás. Pest, 1869., 3. kiadás. Pest, 1872.)
9. Az általános német kereskedelmi törvény. Ford. s a közönséges német váltó rendszabály s a magyar kereskedelmi törvényekkel kapcsolatban legfelsőbb engedélylyel közrebocsátotta. Pest, 1863. (Uj Törvénytár XII.)
10. Kegyelmi királyi utasítás a váltóbiróságok számára. Legfelsőbb engedelemmel újra közrebocsátotta. Pest, 1863. (1841-ben Jászai Pál adta ki.)
Az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt.
Budapesti Közlöny 1869. 69. sz.
Akadémiai Értesítő 1874. 135., 1875. 22., 1883. 114. l.
Szinnyei Könyvészete.
1883: Pesti Napló 163. sz. Nemzet 163. sz. (Szilágyi S.) Magyar Könyv-Szemle 84. l. (Pulszky F.)
M. Akadémiai Almanach 1884. 337. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr. és gyászjelentés.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
