Horánszky Nándor (hórai s tótfalusi),
Horánszky Nándor (hórai s tótfalusi),
ügyvéd és országgyűlési képviselő, szül. 1838. jan 15. Egerben (Hevesm.); családja egyike Liptó vármegye legrégibb nemesi családjainak, melynek egyik ága a XVI. század végén Szepes vármegyébe származott, hol királyi adományt is nyert. Középiskolai tanulmányait Egerben, a jogot pedig a pesti egyetemen végezte, hol 1858-ben absolutóriumot nyert, mire törvényszéki gyakorlatra lépett és az ekkor fennállott szolnoki törvényszéknél működött, honnét 1861-ben az újonnan szervezett m. kir. ítélőtáblához neveztetett ki fogalmazónak. Ezen évben nyerte el ügyvédi oklevelét, a mikor Szolnokon törvényszéki biró lett. Ezen állásáról a provizorium behozatalával lemondván, mint ügyvéd működött és úgy a társadalmi, valamint az akkor e térre szorult politikai mozgalmakban is tevékeny részt vett. Az alkotmány visszaállítása után kiváló szerepet játszott a megyei s városi életben, melynek állandóan képviseleti tagja volt. Elnöklete alatt alakult meg Szolnok városának első iskolaszéke; az ő buzgólkodása folytán jött létre a kisdedóvó és az első takarékpénztár és több évig elnöke volt a polgári casinónak is. 1870-ben képviselővé választatott a kath. kongressusra, melynek egyik jegyzője lett; 1872-ben pedig ugyancsak a szolnoki kerület megválasztotta országgyűlési képviselővé és az akkori balközéppárthoz tartozott; miután azonban e pártból a Ghyczy-féle árnyalattal kilépett, mandatumát letette, de a kerület újra megválasztotta. 1875-ben csatlakozott a fusióhoz és az általános képviselőválasztások alkalmával Mosonban nyert mandatumot. Ezen országgyűlés újítván meg Ausztriával a közgazdasági kiegyezést, H. ekkor többekkel együtt a közjogi alapon álló ellenzékbe lépett, mely ellenzék az 1892. választások alkalmával, «nemzeti párt» nevét vevén fel, ezen pártnak 1878 óta egyik kiváló tagja, több évig alelnöke s két év óta elnöke. Az 1878–81. országgyűlésen nem vett részt, miután a dunavecsei s esztergomi választásoknál kisebbségben maradt; ellenben 1881-től kezdve három országgyűlésen az esztergomi, 1892 óta pedig az abauj-torna-vármegyei Szepsi kerületet képviseli. Tagja a pénzügyi bizottságnak és a III. biráló bizottságnak és a székesfőváros képviseletének, a józsefvárosi körnek pedig elnöke. Nevével sürűn találkozunk az országgyűlési tudosításokban. Országgyűlési beszédei a Naplókban jelentek meg.
Irt czikkeket a Jogtudományi Közlönybe (1867. Adalékok a törvénykezési reformhoz, 1875. A gyámhatóság szervezetéről, Az árva- és gyámhatósági intézmény rendezéséről); a politikai lapokba, így a Nemzeti Ujságba (1895. A nemzeti kérdéshez sat.)
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1886. 74. l.
Ország-Világ 1891. 47. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 235. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
