Ihász Márton (felpéczi),
Ihász Márton (felpéczi),
kir. törvényszéki biró, I. Márton és Juhász Katalin fia, szül. 1832. okt. 25. Váczon; iskoláit szülővárosában és Selmeczen járta, midőn a szabadságharcz kitört és ő a 71. zászlóaljhoz mint önkéntes beállott. 1849. okt. Komáromból mint capitulans honvédhadnagy tért haza. 1851-ben Eötvös József akkori volt országos törvényszéki elnök a pest-belvárosi járásbirósághoz gyakornoknak kinevezte; egyszersmind tanulmányait is folytathatta. 1855-ben a budai országos törvényszékhez mint járulnok neveztetett ki. 1856-ban a szegedi törvényszékhez, 1858-ban a pestihez helyeztetett át, hol mint irodavezető s jegyző szolgált. Pestmegyének 1861-ben tartott közgyűlésén a váczi főszolgabiró Podmaniczky Ármin báró mellé választatott meg esküdtnek; szept. a többi tisztviselővel együtt ő is leköszönt; decz. 18. ügyvédi oklevelet nyert és gyakorló ügyvéd lett Aszódon és Pesten. 1867-ben pestmegyei alügyésznek, 1869. márcz. 19. törvényszéki birónak, 1869. nov. 23. pedig helyettes elnöknek választották meg és a pestmegyei főtörvényszék vezetője volt mindaddig, míg 1872. jan. 1. a mostani kir. törvényszék felállíttatott; febr. 6. a kecskeméti kir. törvényszékhez biróvá neveztetett ki, hol 1892. szept. 9. meghalt.
Költeményeket írt a Divatcsarnokba (1859. 1861–62.) és a Napkeletbe (1860. 1862.); jogi czikkeket a Jogtudományi Hetilapba (1866. Néhány szó a sommás osztályos eljáráshoz. Néhány szó a budapesti ügyvéd-egylet alapszabályi tervezetéhez.)
Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1894. 126. l. arczk.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
