Istvánffy Gyula
Istvánffy Gyula
polgáriskolai tanár, szül. 1863. nov. 20. Miskolczon (Borsod-megye); a gymnasium négy alsó osztályát szülővárosában, az V. és VI. osztályt az egri cziszterczitáknál, a VII. ismét Miskolczon végezte. 1880. szept. 8. a minorita-rend növendékei közé lépett és egy évet mint novitius Nyír-Báthorban (Szabolcsm.) töltött és ugyanazon idő alatt magán úton az érettségi vizsgálatra készült és azt a rend provinciálisának kivánságára a miskolczi ev. ref. gymnasiumban tette le. 1881. aug. Nagy-Enyedre küldték elemi iskolai tanítónak; innét 1882. júl. 4., elhagyva a papi pályát, egyideig a pénzügyi fogalmazói pályára készülvén, a n.-enyedi m. kir. adófelügyelőségnél dolgozott. 1883-ban Budapestre ment és 1886-ig az állami paegagogiumban a nyelv- és történettudományi szakcsoportból polgári iskolákra oklevelet nyert. Azután 1887–88. Parádon nevelősködött és ezalatt főleg a palócz nép életének tanulmányozásával foglalkozott. 1888. szept. 8. a liptó-szent-miklósi állami polgári iskolához neveztetett ki a latin nyelv tanárának és jelenleg is ott működik. 1890. okt óta titkárja a M. O. Kárpátegyesület liptói osztályának, 1894-óta titkárja a liptó-szent-miklósi magyar társalgó-körnek; 1895. jan. óta az ottani magyar daláregyesületnek alelnöke.
Költeményeket írt a következő lapokba: Miskolcz (1881–82.), miskolczi Emléklapok, borsodmegyei lapok (1886–87), Budapest (1881. Füredy Ottó álnév alatt is), a nagy-enyedi Közérdek (1881–84. Cserkesz álnév alatt is), M. Korona (1882), Borsod-Miskolczi Közlöny (1883.), Tata és Vidéke (1883). Képes Családi Lapok (1883), Urambátyám (1886. Istokfy álnév alatt is), Eger (1887–93), Hasznos Mulattató (1888), Felvidéki Hiradó (1889–92), Liptó (1892–93. Gócsi Muki álnév alatt); erdélyi leveleket a Miskolczba (1881), fürdői leveleket az Egerbe (1887–88.); elbeszéléseket, tárczákat a Leány Világba (1886–87), a M. Ifjuságba (1887.) Ethnographiai, földrajzi s egyéb czikkeket, meséket és palócz népköltési adatokat írt a Turisták Lapjába (1890–92), az Ethnographiába (1890. Egy török és egy palócz népmese rokonsága, Egy kis adalék a palócz nép babonáihoz, 1891. Palócz találos mesék, Bethlehemi pásztorjáték a mátraalji palóczoknál, 1892. Adatok a palócz nép babonáihoz, 1894. Mátraalji palócz lakodalom, Mátravidéki palócz szokások, Ujabb adalékok a palóczok néprajzához, Felvidéki tót babonák, 1895. Palócz babonák és gyermekjátékok 1896. A borsodi matyó nép élete), a Nemzetbe (1891. márcz. 6.), az Egyetértésbe (1891. máj. 31.), az Egerbe (1892–93), a Borsodm. Lapokba (1886), a Felvidéki Hiradóba (1890), az Én Ujságomba (1892–93), a M. Nyelvőrbe (1894–95. Palócz népnyelvi adatok), a Liptóba (1894. 36. sz. Palócz néprajzi tanulmányok) és az Ethnolog. Mittheilungenbe (1887–89).
Munkái:
Palócz mesék a fonóból. Liptó-Szent-Miklós, 1890. (Ism. 1891: Budapesti Hirlap, Egyetértés, Főv. Lapok, Ethnographia sat.)
A palóczok «barbonczása» Bpest, 1890. (Különnyomat a Turisták Lapjából).
A diósgyőr-hámori völgy. U. ott, 1891. nyolcz képpel. (Különny. a Turisták Lapjából).
Juhászélet a Liptói havasokon. U. ott, 1892. (Kül. ny. a Turisták Lapjából.)
Adatok a palócz nép babonáihoz. U. ott, 1892. (Kül. ny. az Ethnographiából.)
Palócz babonák és temetkezési szokások. U. ott, 1892. (Kül. ny. a Turisták Lapjából.)
A palócz néprajzi tanulmányok. U. ott, 1894. (Kiadta a m. néprajzi társaság. Ism. Egyetértés, M. Hirlap, Magyarország, Pesti Hirlap sat.)
Az alacsony Tátra hegységei. U. ott, 1895. hat képpel. (Kül. ny. a Turisták Lapjából.)
M. Könyvészet 1894. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
