Jósa András (nagybányai),
Jósa András (nagybányai),
orvosdoktor, megyei főorvos, J. Ferencz, a nagyváradi püspök praefectusának, később főispán fia, szül. 1834. nov. 30. Nagyváradon (Biharm.); szülővárosában és 1847-ben Pozsonyban tanult a gymnasiumban; 1848-ban nemzetőrnek állott be a gróf Károlyi György századába s 1849-ben röppentyűs honvédnek, de fejletlensége miatt atyja kérelmére elbocsátották. A VII. gymnasiumi osztályt Kassán, a VIII-at Bécsben (hol atyja lakott) végezte; azután a magyaróvári gazdászati akadémiában tanult és Nagy-Czenken, gróf Széchenyi István birtokán félévig gyakornokoskodott; 1859-ben az orvosi pályára lépett Bécsben és 1864-ben orvosdoktori oklevelet nyert; azután Nagy-Kállóban telepedett le s ott kórházi, 1884-ben pedig Szabolcs-megye főorvosa lett és Nyiregyházára költözött. Érdemei elismeréseül az országos egészségügyi tanács rendkívüli tagjának nevezték ki, később pedig a Ferencz-József-rend lovatkeresztjét kapta. Nagy érdeme van a szabolcsmegyei múzeum létrehozásában.
Irodalmi működése leginkább a szabolcsmegyei ősleletek ismertetésére szorítkozik. Czikkei a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XIV. Pest, 1870. A szabolcsmegyei nyírség ősrégészeti leletei s lelhelyeiről); az Archaeologiai értesítőben (1892. A Kárászi sírmezőről, Őskor telep Rakamaz és Timar községek között, A piricsei bronzleletről, 1893. Szabolcsmegyei bronzleletekről, A vissi aranyleletről, és legújabban a bezdédi honfoglaláskori temetőt ismertette); a Nyirvidékbe többször írt közérdekű czikkeket. A 1896. egészségügyi országos congresszuson előadást tartott a járványnyá fajulható ragályos betegségeknek elhárításáról, mely a congressus évkönyvében fog megjelenni. Szabolcsmegye monographiájának régészeti szakaszának megírásával őt bízták meg és jelenleg ezen munkával foglalkozik.
Önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
