Jurkovics Aladár,
Jurkovics Aladár,
hirlapíró, felkerült Budapestre, állítása szerint a szegedi tanárok haragja folytán, kik az érettségi vizsgán megbuktatták; beiratkozott a VIII. osztályba, de a mathematika nem nyerte meg tetszését; már egy héttel később (1885.) a Nemzet belmunkatársa volt, hol a kiállítási rovatot vezette (közben letette az érettségi vizsgát és beiratkozott az egyetemre jogásznak); azután a Pesti Naplónál folytatta a hirlapírást s onnét a Budapesti Ujsághoz ment, hol a tárczarovatot vezette. Azonban tüdőbaja kinozta s orvosai tanácsára 1890. őszén Nagy-Becskerekbe ment, hol két évet töltött mint közigazgatósági gyakornok és a Torontál cz. lap főmunkatársa (1893. ápr. 26-ig). Folytonos betegeskedése miatt kénytelen volt hivataláról leköszönni s 1893. máj. Gleichenbergbe ment, majd Balaton-Füreden időzött egy hónapig, a nyarat Nagy-Szent-Miklóson töltötte bátyjánál Jurkovics Otmárnál; de már nov. ismét Budapestre kivánkozott; decz. elején Arcoba utazott, hogy a telet ott tölti azonban alig időzött ott egy napot, midőn decz. 5. reggel sétájából hazatérve, hirtelen rosszúl lett és néhány percz mulva meghalt 26 éves korában.
Czikkei a Családi Lapokban (1886. A rózsaszirmok, rege), a Pesti Hirlapban (1887. 221. sz. A reclám, mese) sat., a Nagy-Szent-Miklós és a Torontálba írt tárczákat, beszélyeket. Legtöbbet dolgozott a Pikáns Lapokba: A lélek tükre. Négy ász és a Virágárus leány cz. rajzai kiváltak és ezek megjelenésekor őt Guy de Maupassanthoz és Catulle Mendéshez hasonlítgatták.
Munkái:
A szirén. Regény a fővárosi életből. Bpest, 1888. (Urak Könyvtára II.)
Halálos sebek. Regény. Nagy-Becskerek, 1892. (Előbb a Torontálban.)
Vígjátékot is írt: A második feleség, vígj. 1 felv. cz., melyet 1892. okt. 20. előadtak Nagy-Becskereken.
M. Könyvészet 1888.
Nemzet 1893. 337. sz.
Pesti Napló 1893. 343. sz.
Torontál 1893. 281. sz., 1894. 240. sz. (Brájjer Lajos).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
