Kánter Károly,
Kánter Károly,
főgymnasiumi hittanár, szül. 1853. jún. 7. Tatán (Komáromm.); gymnasiumi tanulmányait szülővárosában és Esztergomban végezte. 1869-ben az esztergomi főegyházmegyei növendékpapok közé lépett. A theologiát Esztergomban és Bécsben végezte, mire 1876. jan. 2. áldozópappá szenteltetett föl. Segédlelkész volt 1882-ig a vidéken; 1882-től Ó-Budán, majd pedig Budapest-Lipótvárosban, 1890-től a belvárosban. Egyidejűleg több évig főreáliskolai, majd pedig főgymnasiumi hittanár. 1889-ben a budapesti alesperesi kerület jegyzőjévé neveztetett ki.
Számos czikket írt a Magyar Államba (1887. 64. sz. Független erkölcstan a középiskolákban, szeptember 2-tól október 10-ig A középiskolai hitoktatás ellen irányzott intézkedése és teendőink, 14czikk, A budapesti lipótvárosi bazilika, 87. szám. Egy legujabban kitüntetett budapesti plébános és 48-as honvéd kész élettörténetéből, 1888. A fővárosi hitoktatók működése és havi értekezleteik, márczius 8-tól 25-ig Van-e szükség hazánkban a kath. egyetemre? 11 czikk sat.); a Religióban (1889. I. 38., 39., 41. sz. A kath. tanuló ifjuság érdekeinek felkarolása a budapesti kath. kör által) sat.
Munkái:
A budapesti kath. kör czélja és társadalmi jelentősége. Tanulmány. Bpest, 1889.
Van-e szükség és miért a keresk. akadémiákban is hitoktatásra. U. ott, 1891. (Különny. a M. Államból).
A munkáskérdés és az iparos inasokról való gondoskodás. Egyszersmind vezérfonál az iparosinasokat mentő- és nevelő-helyek alapítására. U. ott, 1892.
M. Könyvészet 1889.
Zelliger Alajos, Egyházi irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
