Karay Nagy Mária,
Karay Nagy Mária,
Karay Nándor pénzügyi tanácsos neje, Nagy Lajosnak (ki 1861-ben mint a szegedi törvényszék elnöke halt el) és Fórián Mária leánya, született 1836-ban Kecskeméten; Szegeden lakott szüleinél és a leggondosabb nevelésben részesült; anyja nagy tehetségű és széles körű műveltséggel bírt; ki az irodalom iránt való szeretetét gyermekeibe is átoltotta (fia K. Lajos és leányai K. Mária, Anna és Ilona, a vidéki hirlapirodalom ismert munkásai). 1854. okt. 16. esküdött meg férjével, ki akkor pénzügyi biztos volt Szolnokon; 1864-ben Aradra, 1867. Lugosra helyeztettek át (hol férje egy évig pénzügyi tanácsos volt) 1868-ban Pécsre helyezték át férjét (hol az 1895. febr. 9. meghalt). Élete utolsó éveiben igen sokat szenvedett: egy fiának (Elek) korai halála halála és leányának (Ilona) gyászos vége, kedélyét, idegrendszerét összetörték. Eltávozott családja köréből szülőföldjére, Kecskemétre, hol 1886. aug. 19. meghalt.
Számos kisebb-nagy dolgozata jelent meg a 60-as években az aradi lapokban.
Munkája: Kalászatok a történelem és az élet mezején. Arad, 1867. (Korrajzok Karay Nagy Mária névvel.) Kéziratban: egy két kötetes és egy három kötetes regény, valamint több kisebb korrajz (fiának bírtokában.)
Petrik Könyvészete 260. l. és fiának Karay Lajosnak szives közlése.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
