Karbula Emil,
Karbula Emil,
r. kath. esperes-plébános, szül. 1845. máj. 16. Zeybuson (Galiczia); szülei 1851-ben Debreczenbe költözvén át, itt végezte elemi iskoláit; majd Nagyváradon tanult mindaddig, míg 1860-ban belépett az egri napnevelő intézet növendékei közé. Minthogy a hittudományi tanfolyam végeztével nem volt meg még törvényes kora, az egyházmegyei hivatalnál nyert alkalmazást. 1868-ban misés papnak szentelték föl és segédlelkész lett Kápolnán, azután Mezőkövesden. 1876-ban ónodi lelkészszé nevezte ki főpásztora; itt kapta meg az esperességet is. 1889-től recski (Hevesm.) plébános volt. Meghalt 1894. szept. 19.
Czikkei az Egri Egyházmegyei Közlönyben (1871. A gyertyák használata isteni tiszteletünknél, 1872. A kath. papság vallási befolyásának tényezői, 1876. A gyermek gyóntatásáról, 3 közlés.)
Munkája: Egy ismeretlen életéből. Landsteiner Károly után németből ford. Eger, 1866. (Horváth Edével együtt. Külön nyomat a M. Sionból).
Petrik Könyvészete.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 130. l.
Schematismus Agriensis 1894. 194. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
