Kárffy Titusz,
Kárffy Titusz,
nyug. miniszteri tanácsos, született 1825. márczius 21. Körmöczbányán, hol atyja a sóhivatal főtisztviselője volt. Három éves korában elvesztette atyját; azután anyjával és testvéreivel átköltözött Győrbe; itt végezte a gymnasium hat osztályát és az akadémián a két évi bölcseleti tanfolyamot; a jogot is ott és a pesti egyetemen hallgatta. Megszerezte az ügyvédi oklevelet. Mivel szegény volt, már Győrött is, azután Pesten és Budán magántanítással kereste meg kenyerét. A 40-es évek elején, midőn tiszteletbeli gyakornok volt a m. kir. helytartóságnál, mint magántanító eljutott Lenhossék tanácsos házához, kinek fiát és két leányát tanította s egyik növendékét Lenhossék Lujzát 1849. ápr. 28. nőül vette. 1848-ban Eötvös József báró kultusz- és közoktatási miniszter fölvette ama tizenkét magyar ifjú közé, a kiket államköltségen külföldi egyetemekre küldött, hogy aztán, ha szakbeli tanulmányaik befejezése után visszatérnek az országba, tanárok legyenek. A Németországban kitört forradalom folytán nem mehettek el rendeltetésük helyére s miután Eötvös József báró a külföldre utazott, K. miniszteri fogalmazó lett a m. hadügyminiszteriumban Lahner György generális mellett. E minőségben szolgált Debreczenben, Nagyváradon és máshol is egész Világosig. 1850-ben titkár lett a Tiszaszabályozás központi választmányában. 1861. jan. berendelték a Majláth György elnöksége alatt újra életbe léptetett helytartótanácshoz, a hol 1862-ben ő felsége titkárrá nevezte ki. Az alkotmány helyreállítása után Eötvös József kultuszminiszter kinevezte elnöki titkárnak és 1868. febr. ő felsége osztálytanácsosnak. 1873-ban megkapta a miniszteri tanácsosi czímet és rangot; ugyanazon évben érdemei elismeréseűl a vaskoronarend III. osztályával diszíttetett föl. 1885. febr. 25. valóságos miniszteri tanácsos lett és 1891. ápr. 27. nyugalomba lépett; ez alkalommal a szent István-rend kiskeresztjével tüntették ki. Meghalt 1895. márcz. 26. Budapesten. Karpf családi nevét 1845-ben változtatta Kárffyra.
Német költeményei jelentek meg az Irisben és Ungarban (40-es években). Czikkei a Délibábban (1853. Magyar dramaturgia 1794.); a P. Naplóban (1855. 111., 113., 114. cz. Földindulások, Humboldt Kosmosából; 1876. 308. sz. esti k. A Petőfitársaság feladatairól); a Fővárosi Lapokban (1878. 28. sz. Eötvös József emlékezete.).
Munkái:
1. Die guten alten Táblabiró's. Roman von Maurus Jókai. Deutsch von ... Pest, 1856. két kötet. (Belletristisches Lese-Cabinet der magyarischen Literatur 1–8.)
2. Cazaux András. Rajz a délamerikai pampaszokból. Ébelot Alfréd után ford. Bpest, 1882. (Olcsó Könyvtár 139.)
3. Leonarda, szinmű 4 felv. Irta Björnsterne Björnson, ford. U. ott, 1888. (Olcsó Könyvtár 249. Először adatott a budapesti nemzeti szinházban 1879. decz. 10.)
Kéziratban: Magdolna, dr. négy felv. írta W. Collins és C. Whexel, angolból ford. (először adatott a nemzeti szinh. 1879. márcz. 28.)
Jelenkor 1845. 14. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
Budapesti Hirlap 1895. 85. sz. (Önéletraja) és gyászjelentés.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
