Karlovszky Gusztávné (nemes-ujfalusi miticzei Miticzky Ida),
Karlovszky Gusztávné (nemes-ujfalusi miticzei Miticzky Ida),
regény- és novellaíró, Miticzky József uradalmi főügyész és Fogarassy Constantina Mária leánya, szül. 1833. ápr. 16. Munkácson (Beregm.); gondos nevelésben részesült a szülői háznál; anyja tanította zongorázni és festeni. Jászay Pál a történetíró halála előtt több hónapot töltött házuknál, kitől megtanulta a történelmet szeretni. Atyja 1845-ben elhalálozván, egy távoli rokonához, Balogh Ferenczhez, Schönborn gróf jószágigazgatójához költözött, hol megtanult francziául és megismerkedett a német és angol irodalom remekeivel. 1852. okt. 11. férjhez ment Karlovszky Gusztáv ügyvédhez Munkácson, ki 1862-ben Kecskeméten főügyész lett. Itt ismerkedett meg Ferenczy Idával, ő előtte olvasta fel első regényét és megtanította felolvasni, midőn a királynéhoz kineveztetett felolvasónőnek. Irodalmi munkásságára nagy befolyással volt sógora Ilucz Oláh János, kinek házánál Pesten ismerkedett meg Kemény Zsigmond báróval; ez buzdította őt első regényének megírására; Podmaniczky Frigyes báró szintén bátorította beszélyeinek kiadására, ki aztán tanítója lett, évekig folytatott levelezésük útján. Férje kineveztetvén kir. táblai birónak, Budapestre költöztek. Utazott Bajorországban, Svájczban és Olaszországban. 1868-ban ismerkedett meg Veresné Beniczky Herminnel és tevékeny részt vett az országos nőképző egyesület megalakításában és írt tárczákat ezen eszme létesítésére a hazai s külföldi lapokba. 1878-ban férje elhalván, minden gondját fiainak nevelésére fordította. Fiai: Endre, országos allevéltárnok, Bertalan festőművész, Munkácsy Mihály tanítványa Párisban, és Géza gyógyszerész és szerkesztő.
Első irodalmi kisérlete Goethe Mignonjának ford. (Hölgyfutár 1862. 60. sz. 1864.); a Fővárosi Lapokban (1868. Nők világa cz. czikksorozat, divattudósítások, rajzok, különösen a nőképzésről; kilencz beszélyt is írt a lapba); a Vadász- és Versenylapban (1871. Egy vadász-színjáték a Verchovinában, Hölgyverseny a Rákoson, Többféle versenyekről, 1872. Jégverseny), beszélyeket írt még a Magyarország és a Nagyvilágba (Néhány lap egy munkácsi hölgy naplójából, Heiden után közölt néhány természettani czikk sat.); írt a M. Bazárba; természetrajzi s vegyes czikkeket az Életképekbe (1877), a M. Salonba 1886. (Az öltözködés költészetéről); a Képes Családi Lapokba (1888–90. beszélyek, rajzok); a Budapesti Hirlapba, az Ország-Világba, a Pesti Naplóba s a Pester Lloydba. Az Ischlben megjelent Cursalon cz. lapnak évekig állandó munkatársa volt (írt a lapba beszélyt, rajzot és ismeretterjesztő czikket) és a lipcsei Neue Bahnen cz. lapnak (a nőképzés ügyéről írt czikkeivel).
Munkái:
Egy munkácsi rab története. Regényes korrajz, Pest, 1868–69. Két kötet.
Regék a drágakövekről. Bpest, 1889.
Lehoczky Tivadar, Beregvármegye Monographiája. Ungvár, 1881. II. 142. l.
Petrik Könyvészete és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
