Karsa Endre (szentkirály-szabadjai),
Karsa Endre (szentkirály-szabadjai),
megyei főügyész, K. László és örösi Rátkay Mária fia, szül. 1819. máj. 4. Zsujtán (Abaujvárm.); iskoláit Sárospatakon végezte s egyike volt az elsőknek, kik a váltójogból az ügyvédi oklevelet megszerezték. Szabadelvű szónoklataiért a 40-es évek elején az akkor túlságosan aulikus Abauj vármegyét Patay Istvánnal együtt kénytelen volt ott hagyni és Zemplénbe telepedett, a hol anyjának szép birtoka volt. Itten mint megyei tiszti alügyész működött 1848. szeptemberig, midőn a zempléni önkéntesek táborába szállt és mint hadnagy részt vett a schwechati és manswörthi ütközetekben és a szerencsétlen moóri csatában. Ezután átlépett a honvédséghez. A világosi fegyverletétel után mint hadi foglyot Bordoló cs. tábornok Tokajba internálta; később az általános amnestia után Sátoralja-Ujhelybe tette átlakását. Az alkotmány visszaállításakor Zemplén vármegye tiszti főügyésznek választotta, mely tisztét 1870. márcz. 25. történt haláláig viselte.
Mint magyar zene lelkes művelője és zeneszerző ismeretes volt a hazában; szerzeményei közt legelterjedtebb volt a Jegenyefa tetejében cz. népdal, melyhez a szöveget is maga írta, és az Ablakom rostélyán cz. a fegyverletétel gyászát megörökítő népdal; írt több magyar ábrándot is; a Talpra magyar szövegéra indulót írt és ennek hangjai mellett vonult be 1848-ban a zempléni önkéntes nemzetőr-zászlóalj Budára. Midőn Liszt Ferencz a magyar zenét czigány-zenének állította, K. és gróf Fáy erélyes czikksorozatban czáfolták ezen téves véleményt.
Szerkesztette a Zempléni Hiradó cz. vegyes tartalmú hetilapot 1866. aug. 28-tól 1867 végeig Sátoralja-Ujhelyben. Vezérczikket írt és a politikában mindenkor a független szabadelvű irányt követte.
Nevét Karossa Endrének írta.
Hegyalja 1870. 13. sz. (Nekr.) és öcscsének Karsa Ferencznek szives közlése.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
