Kazinczy András, (kazinczi),
Kazinczy András, (kazinczi),
megyei alispán és országgyűlési követ, K. Ferencznek dédapja, K. Péter országbirói ítélőmester és Makay Katalin fia; (az atyja a Wesselényi-féle összeesküvésben való részesség miatt Bátori Zsófiának és páter Kis Imrének közbenjárásával életét pénzbüntetés lefizetésével és vallása megváltoztatásával váltotta meg). A fiú tanulását Kassán és Nagyszombatban a jezsuitáknál folytatta; sógora Tussay Márton azonban ellopta Nagyszombatból és K. visszatérvén előbbi ref. vallására, vinnai Ödön Erzsébetet nőül vette, kivel a vinnai várat nyerte jószágostúl. 1680-ban Ungmegye alispánja, 1682-ben Zemplénmegye hadi élelmezési biztosa volt. II. Rákóczi Ferencz alatt a zempléni és ungi felkölt nemesség főkapitánya s e megyéknek a szécsényi és ónodi országgyűléseken követe volt. Meghalt 1728-ban. Fia Dániel volt Kazinczy Ferencz nagyatyja.
Mátkájához, Ödönfi vinnai Erzsébethez írt két költeményét 1685-ből közli Kazinczy Ferencz az eredeti kéziratból az Orpheusban (II. 1790.)
Kéziratban Naplója 1683-tól kezdve, a báró Radvánszky-család levéltárában.
Orpheus 1790. II. 143. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai VI. 132., 133. l.
Kazinczy Ferencz, M. Pantheon. (Nemzeti Könyvtár XXXVI.) 383. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
