Kelemen Mór,
Kelemen Mór,
jogi doktor, kir. curiai biró, kun-szentmiklósi származású; egyik kortese volt Petőfinek és ő írta meg bukását a Márczius cz. lapba egy vidéki levélben. Pesten az ötvenes években Tóth Kálmán és Vanday Károly társaságában szorgalmasan mívelte a szépirodalmat. Később állami szolgálatba lépett és mint miniszteri osztálytanácsos a szegedi árvíz után a város regeneratiójára 1883-ban kiküldött kir. biztosság egyik tagja volt; azután miniszteri tanácsossá léptették elő s jelenleg kir. curiai biró.
Beszélyeket, czikkeket és költeményeket írt a Hölgyfutárba (1851–54., 1856.), a Magyar Hirlapba (1852. 808. sz. könyvismertetés), Budapesti Viszhangba (1852. Valami a magyar zenéről), a Családi Lapokba (1852–54. Belgrád, törökföldi tükörképek sat., 1855. Mária királyné, 1855–56. Uti karczolatok Ausztriából); a Divatcsarnokba (1853–54.), a Müller Gyula Nagy Naptárába (1855-re beszély és Csokonai életrajza), a Beöthy László Laczi Konyhájába (1855. Szerény elmefuttatás a leányszöktetés elméleti és gyakorlati tudományából), a M. Sajtóba (1859. 30. sz. Ócska tudomány új boríték alatt, a Pesti Napló ily cz. czikke ellen: a Rotteck-Welcker Lexikona új kiadásáról), a Pesti Naplóba (1856. 394., 395. sz. Az egyetemes szinészet belső állása korunkban), a Csokonai Albumba (1861.), a Budapesti Szemlébe (XIV. 1869. Adatok az írói tulajdonjog hazai történelméhez).
Munkái:
Latin-német-magyar általános tiszti szótár. Átnézte Ballagi Mór. Pest, 1862.
A magyar bünetőtörvénykönyv büntetési és börtönrendszere. Bpest, 1888. (M. Jogász-. Egyleti Értekezések 41.)
Büntetési és börtönrendszerünk reformja. U. ott, 1891. (M. Jogász-Egyl. Értek. 61. többekkel.)
Szerkesztette a Közigazgatási Döntvénytár I.-V. folyamát 1877–79. (többekkel együtt.)
Vasárnapi Ujság 1883. 41. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
