Kenessey Kálmán (kenesei),
Kenessey Kálmán (kenesei),
miniszteri tanácsos, szül. 1825-ben Kápolnás-Nyéken (Fejérm.); iskoláit Székesfehérvárt, Pesten és Pápán végezte. Az ügyvédi oklevelet is megszerezvén, szülei kivánságára megyei szolgálatba lépett. 1848-ban István főherczeg nádor felszólítására mint a fejérvármegyei önkéntes csapat tagja a csatatérre vonult. A szabadságharcz befejezése után birtokára tért vissza s gazdálkodott; ismereteit a német és az angol szakirodalommal is gyarapította. 1865-ben Fejérvármegye alispáni hivatala elfoglalására szólíttatott fel, melyre 1867-ben újból megválasztották. 1868-ban Gorove István a földmívelési miniszteriumba hívta meg osztálytanácsosnak. Emlékezetessé tette működését azzal, hogy a kulturmérnökség létesítése mellett ő szállott síkra munkájával. Betegeskedése miatt kilépett az államszolgálatból, mely alkalomból kiváló szolgálatai elismeréséül a miniszteri tanácsosi rangra emeltetett és a vaskorona rendet kapta. Jelenleg kápolnás-nyéki mintaszerűen kezelt birtokán gazdálkodik. Fejér vármegye közgazdasági előadója s gazdasági egyesületének alelnöke.
Czikkei a Pesti Hirlapban (1841. 25. sz. Pillanat fenyítékünkre), a Regélő Pesti Divatlapban (1842. francziából ford.), a Honderüben (1843–44. beszélyek), a Vasárnapi Ujságban (1856. A kis birtokosok jóllétének előmozdításáról, 15 arany pályadíjat nyert mű), a Gazdasági Lapokban (1856. Cenk és vidéke gazdasági tekintetben, Hazai adtok a bivicről, 1858., 1860., 1862., 1864. A fekete málvavirág termesztéséről. 1866. A martonvásári gazdaság leírása, 1868. Kendertermelésünk ügyéhez, 1869. A vesztegintézetek szervezése sat., 1873. A rozsdáról, 1874. A gazdasági cselédek állandósításáról sat.), a Falusi Gazdában (1856. Trágyáról, 1857. Neveljünk gyümölcsfákat, Az állatbiztosításról. 1858. A belterjességről, A répamívelésről, Minimumféle sat., 1864. Egy kis alap az inség enyhítéséhez, 1865., 1868. A fehérmegyei gazdasági egylet ügyében. 1874. Tanuljunk a bolgároktól), a Vahot Imre nagy Naptárában (1856. Igénytelen fejtegetése ezen pályafeladatnak: Adassék elő rövideden és értelmesen több oly fő mód és eszköz, mik által a magyarországi kisebb földbirtokosok gazdasági, különösen földmívelési állapotát, érdekeit és ez által anyagi jobblétét előmozdítani, emelni lehetne, 12 arany pályadíjat nyert) a Pesti Naplóban (1856. 251. sz. Biztosítsuk vagyonunkat a jégkár ellen), a M. Sajtóban (1857. 108. sz. A gazdasági kiállításról), a Délibáb képes Naptárban (1857. Igénytelen nézetek a sor- és szórtvetés fölött), a M. Gazdában (1859. Az ugar kezeléséről, 1860–61. A szarvasmarhabiztosításról), a Kertész Gazdában (1869. Nézetek a hazai halászat ügyében, Káros-e a méhtartás a szőlőkben?, 1871. Az érdiószegi vinczellérképezde), a Képes Ujságban (1860. 11. sz. Óvszer a marhavész ellen), a Borászati Füzetekben (1869. A londoni borkiállítás ügyében), az Egyes Közleményekben (1873. A gazdasági cselédek állandósításáról), a Gyakorlati Mezőgazdában (1873. A földmívelési szakértelem szükséges volta, 1874. Az ausztráliai búza ügyében sat.), a Földmív. Érdekeinkben (1873–1874. A festő-csülleng ügyében, A gazdasági szakértelem terjedése Angliában, a Tiszavölgy birtokosaihoz, a margitszigeti magnemesítő telep sat.); az Erdélyi Gazdának is munkatára volt.
Munkái:
1. Miként gazdálkodjunk? vagyis a kisbirtokosok jóllétének előmozdításáról. A magyar földmívesek számára. Koszorúzott pályamunka. Pest, 1857.
2. Egy két őszinte szó társadalmi viszonyainkat érdeklőleg. U. ott, 1857.
3. A szántó-vető aranyszabályai. Rövid utasítás a kis gazdák számára. A magyar gazdasági egyesület által jutalmazott pályamunka. U. ott, 1858. (2 kiadás. U. ott, 1859.)
4. Mezőgazdasági munkaerő-calamitás. U. ott, 1868.
5. Viszhang a «Hazánk» cz. politikai lapban megjelent: Hogy segítsen magán a szegény ember? czikkre. Székes-Fehérvár, 1868.
6. Nézetek a hazai halászat ügyében. U. ott, 1869.
7. A népbankokról. U. ott, 1869. (A «Corvina» kiadványa.)
8. A trágyakezelés népszerű kézikönyve. Bpest, 1873.
9. Gazdasági cselédeink állandósításáról. U. ott, 1874.
10. A búza vetőmag nemesítéséről. U. ott, 1874.
11. Az iskolai takarékpénztárak. U. ott, 1875.
12. A nemes fűz művelése. Utasítás ültetvények alakítása és gondozására. Noethlichs J. L. után saját jegyzeteivel bővítve. U. ott, 1876.
13. A culturmérnöki intézmény külföldön és annak meghonosítása. U. ott, 1878. (Különny. a Nemzetgazdasági Szemléből.)
14. A magyar gazdák Székesfehérváron 1879. jún. 3–5. napján tartott 2. orsz. értekezletén tárgyalt első kérdése sat. U. ott, 1879.
15. Néhány szó a rajnai hajózásról U. ott, 1890. (Különnyomat a Gazdasági Mérnökből.)
Kéziratban: Olasz bosszú, vígj. 1 felv., Scribe, Delustre és Dernoyer után ford.
Szerkesztette a Közgazdászati Hetilapot 1870. jan. 3-tól ápr. 30-ig.
Szinnyei Könyvészete.
Küzügy (Gyöngyös) 1880. 28. sz. (Kovách László).
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona X. 381. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
