Kereskényi Gyula (kereskényi),
Kereskényi Gyula (kereskényi),
esperes-plébános, szül. 1835. ápr. 9. Léván (Barsm.); gymnasium hat osztályát szülővárosában és Nyitrán végezte; 1850-ben a pannonhalmi Benedekrend tagjai közé vétetett föl; itt végezte az első noviciatust, két évig a bölcseletet és egy évig a theologiát hallgatta. 1854. okt. a Benedekrendiektől bucsút vett és még azon évben a csornai premontrei rendbe lépett, hol 1854–55-ben az újonczévet töltötte s azon évben a II. évi s 1855–56-ban a III. évi theologiát is elvégezte. 1857–58. Keszthelyen gymnasiumi tanár volt, hol a latin és görög nyelvet tanította. Ekkor a rendet elhagyta s Bécsbe ment magát a görög és latin classicusokban kiművelendő, hogy világi tanár lehessen; 1859-ben azonban anyja kérésére ismét a papi rendbe lépett, 1859. okt. 25. jelentkezvén a székesfejérvári püspöknél és a vizsgák letevése után 1860. márcz. 9. fölszenteltetett. A püspöki udvarban mint actuarius, majd mint segédlelkész működött 1860. szept. 1-től Bodajkon, 1861. máj. 1-én Bogdányban, 1863. szept. 1. Török-Bálinton, 1866. szept. 1. Érden. 1867-ben tárnoki administrator volt. 1868. deczember 12. Érdre plébánosnak neveztetett ki. 1874-ben kiadott régészeti (Érd és Batta, Százhalom) munkája Rómer Flóris figyelmét fölkeltette s ennek buzdítására 1875-ben az érd-battai határban fölásatta a kúnhalmokat és a római hypocaustumot; leleteivel a magyar miniszterium elismerő oklevelét nyerte ki. 1885-ben püspöke kerületi esperessé nevezte ki.
Czikkeket írt a Religióba (1860. A nevelésről). a M. Államban (Krisztus Pilátus előtt, bölcseleti elmélkedés, 1890. 184. sz. József Ágost főherczeg mint magyar író); a Szabadságban (A római milliarékról, A katholikus tanintézetek neveléséről); a Nemzeti Politika rendes munkatársa volt.
Munkái:
1. Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata. Székesfehérvár, 1874. (Ismertetés Reform 276-ik szám).
2. Ave Mária, boldogságos szeplőtelen szűz Mária tiszteletére. Budapest. 1883. Fényképpel.
3. A vesztaszüz. Vallásos regény a kereszténység első századából. Német eredetiből átdolgozta. U. ott, 1884.
4. Az érdi plébánia története. U. ott, 1886.
5. Szent Istvánnapi egyházi beszéd. Székesfehérvár, 1886.
6. Legujabb lelki Manna. Ima- és énekeskönyv a róm. kath. hivők számára. Bpest, (1889.)
7. Egyházi beszédek, melyeket szerkesztett és különféle alkalommal elmondott. U. ott, 1892.
8. Egyházi beszédek. U. ott, 1894.
Szerkesztette a Katholikus Család cz. vallási, társadalmi, közművelődési s gazdasági hetilapot 1882. júl. közepétől 1883. máj. 26-ig.
Alkalmi költeményeket írt 1868-ban Jekelfalussy Vincze püspök beigtatása alkalmával Örömhangok cz., 1877-ben pedig szonetteket a Székesfejérvári egyházmegye százados ünnepélyére.
Pauer, Historia Dioec. Albaregalensis 470. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
