Kováts Eduárd (jordánházi és berenczei),
Kováts Eduárd (jordánházi és berenczei),
földbirtokos, szül. 1823. máj. 18. Szatmárt; középiskoláit Nagy-Károlyban és Szatmárt végezte, jogi tanulmányait Kassán kezdte s Pesten fejezte be, honnan Zoltán János szabolcsmegyei alispán mellé ment joggyakorlatra. Ennek bevégzése után a bécsi udvari kanczelláriánál fogalmazó lett és a hires Platthy referendárius mellé volt beosztva. 1843-ban haza ment és Homokon gazdálkodással kezdett foglalkozni. Ugyanezen évben Szatmár vármegye szolgabiróvá választotta meg; ez állásáról azonban lemondott. Az 1848. szabadságharcz alatt mint nemzetőri közvitéz állott hazája szolgálatába, majd később segédtiszt volt, a nemzetőrség parancsnoka s vezére Katona Mihály mellett. 1849. őszén házassági frigyre lépett Térey Máriával, Petőfi Sándorné Szendrey Júlia meghitt barátnőjével; de neje már hat év mulva meghalt. 1852-ben a cs. kir. törvényszéknél rövid ideig birói tisztet viselt; azután huzamosabb ideig ismét a gazdálkodásnak élt. A vármegye majdnem összes bizottságának tagja, a katonai vegyes felülvizságló bizottságnak húszévig díjtalanul elnöke volt. Éremei elismeréseül ő felsége a vaskoronarenddel tüntette ki (már 1869-ben kir. tanácsosi rangot nyert). A Széchenyi-társaságnak elnökigazgatója is volt. Elnöke volt az országos földhitelintézet vidéki bizottságának, alapítója a magyarországi gazdasági egyesületnek és a Szent-István társulatnak. Könyvtára mintegy nyolczezer kötetre rug. Meghalt 1898. ápr. 29. Szatmárt.
A Szamosnak és Szatmári Közlönynek munkatársa volt.
Szamos 1898. 35. sz.
Budapesti Napló 1898. 119. sz.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
