Krcsmárik János,
Krcsmárik János,
bölcseleti doktor, főszolgabiró, szül. 1857-ben Szarvason (Békésm.); tanult szülővárosában, Uj-Verbászon és Budapesten, hol különösen a keleti nyelveket, valamint a jog- és államtudományokat hallgatta. 1883-tól 1890-ig a sarajevói országos kormány belügyi osztályánál szolgált és ott mint a török ügyek előadója és az országos vakuf-bizottság kormánybiztosa a vakuf-ügyek rendezésénél és a mohammedán közoktatás fejlesztésénél működött közre. 1891 óta Szarvason járási főszolgabiró.
Keleti költeményfordításai a szépirodalmi lapokban, tudományos értekezései pedig a magyar és német folyóiratokban jelentek meg; a M. Könyv-Szemlében (1878. Egy csagatáj kézirat a m. n. múzeum könyvtárában); a Fővárosi Lapokban (1878. 22. sz. A török költészetről, 102. sz. A török költészet fénykoráról), a Budapesti Szemlében (1892. A bosnyák mohammedánok kivándorlása); az Egyetértésben (1897. 353. sz. Az uj török drámairodalomról); nagyobb czikke a lipcsei Zeitschrift der Deutschen Morgenl. Gesselschaft (XV. kötet: Das Vakufrecht.) A Pallas nagy Lexikonába a bosnyák dolgokat írta.
Munkája: A török népdalról. Bpest. 1879. (Ism. Petőfi-Társaság Lapja 1878. II. 22. sz., Egyet. Philol. Közlöny III. 70. 1.)
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XI. 43. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
