Lechner Gyula
Lechner Gyula (von der Lech),
felső iparrajziskolai tanár, a délnémet származású pesti patricius családok egyikének sarja, szül. 1841. febr. 5. Pesten; a gymnasiumot itt és Szegeden végeze s a pesti egyetem hallgatója volt; 1864–74-ig ügyvédkedett és szülővárosa politikai életében tevékeny részt vett. 1874-ben művészi hajlamainak engedve a festészet és szobrászatra adta magát és a terracottagyártást honosította meg hazánkban. Ilynemű munkáival a m. kir. operaház, uj-városház, városligeti jégcsarnok, kecskeméti ház, budaörsi templom és más épületeknél hozzájárult. Arczképei, állat- és tájfestményei a budapesti műcsarnok és nemzeti salon kiállításain voltak láthatók; az Öregasszony kötéssel cz. arczképtanulmánya a m. n. múzeumban van. 1878-ban rajztanári oklevelet nyert. 1879-ben a VIII. kerületi reáliskolában alkalmazták mint rajztanárt, 1880 óta a székes-fővárosi felső iparrajziskola rendes tanára.
Költeményei a 60-as években álnevek alatt jelentek meg a hirlapokban és folyóiratokban; eredeti német költeményeket is írt.
Munkái:
1. Neuere ungarische Dichter. Mit einer Einleitung von Michael v. Latkóczy. Bpest, 1896.
2. Das Gesetz unseres geistigen Fortschrittes von Sigmund Bodnár. Aus dem Ungarischen übersetzt. Leipzig, 1893.
3. Die Tragödie des Menschen. Dramatische Dichtung von Emerich Madách. Aus dem Ungarischen von ... (Reclam, Universal-Bibliothek 2389., 2390.)
Beöthy Zsolt, Ráskay Leá-ját is németre ford. és kiadta.
Pallas Nagy Lexikona XI. 322. l. (Szana T.) és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
