Lónyay János
Lónyay János (nagylónyai és vásárosnaményi),
valóságos belső titkos tanácsos és főispáni helytartó, L. Menyhért országgyűlési követ és Szemere Erzsébet fia, szül. 1796. decz. 15. Vásáros-Naményban (Beregm.); 1829-től Beregmegye első alispánja s országgyűlési követe, 1833-tól az udvari kanczelláriánál előadó tanácsos. 1836-ban Bihar- és 1846-ban Beregmegye főispáni helytartója. Nagy érdemeket szerzett 1838-ban a pesti árvíz alkalmával mint teljhatalmú kir. biztos; érdemei jutalmául a belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte. E conservativ jellemű férfi igazságérzete ismeretes volt az egész országban; ez szerezte meg számára József és fia István főherczeg nádor becsülését is; ez utóbbi nagylónyai kastélyában meg is látogatta. Utolsó föllépése 1885-ben történt, midőn az uralkodó előtt a protestánsok óhajtásait tolmácsolta. Pest városa díszpolgára volt. Meghalt 1859. decz. 19. Nagy-Lónyán.
Beszéde, melyet mélt. vajai Vay Ábrahám... Borsodvármegye volt első alispánja Bereg vármegyében főispáni helytartói hivatalába 1830. jún. 22. Beregszász városában ... beiktatása ... alkalmatosságával... mondott. Sárospatak, 1830. (Többek beszédével együtt.)
Aczélmetszetű arczképe, rajzolta Fischer Leopold, metszette Malknecht C. Bécsben (Emlény 1839. czímképe.)
Ponori Thewrewk József, Magyarok szüleésnapjai. Pozsony, 1846. 123. lap.
Nagy Iván, Magyarország családai VII. 162., 167., l.
Petrik Bibliogr. I. 270. lap.
Fővárosi Lapok 1894. 134. sz.
Gróf Széchenyi István levelei I–III.
Doby Antal, Lónyay-család 64. l. és gyászjelentés.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
