Lónyay Zsigmond
Lónyay Zsigmond (nagy-lónyai s naményi báró),
főispán, L. István szatmári és tokaji főkapitány és Báthory Katalin fia, szül. 1593-ban; a Bethlen G. és Rákóczy Gy. erdélyi fejedelmek alatti hosszú harcz alatt ezen fejedelmekkel megosztotta a háború veszélyeit, a győzelemkor pedig bölcs tanácsaival a békére oly utat igyekezett készíteni, mely a gyászos polgári háborút megszüntesse. 1626-ban Bethlen részéről L. volt mint követ egyik szerzője a békének, melyet Pozsonyban decz. a fejedelem nevében ő írt alá. Az I. Rákóczy Györgytől folytatott háborúban 1631. márcz. 31. ismét mint békeszerető lépett fel. Ismeretes e részben Eszterházy Miklós nádorral folytatott levelezése, mely hathatós előkészítője volt a magyar protestánsok jogainak sarkkövét képező Lincz-ben 1645-ben megkötött békének. Érdemei elismeréseül Kraszna és Beregmegyék főispánjává neveztetet ki. 1627. jan. 16. II. Ferdinand őt magát, utódait és örököseit bárói rangra emelte. Meghalt 1653. máj. 7.
Levelei Lorántffy Zsuzsannához Naményból 1650. július 28. (Tört. Lapok III. 1876.) és Medgyesi Pálhoz Medgyesről 1652. aug. 22. (Erdélyi Prot. Közlöny 1877. 2. sz.); magyar végrendelete, kelt Aranyos-Medgyesen 1648. decz. 7. (Tört. Lapok II. 1875. 9–13. sz.).
Rézmetszetű arczképe Widemann E.-től 1649. (Hasonmása Lónyay Albert munkájában.)
Képes Ujság 1860. 4. sz. arczk.
Figyelő I. 1876. 107. lap.
Zsilinszky Mihály, L. és a nagyszombati béketanácskozmány. Bpest, 1886. (Értekezések a tört. tudom. köréből XIII. l.)
Történelmi Tár (1880., 1882., 1884., 1886–87., 1891., 1894–96.)
Lónyay Albert, Emlék a Lónyay család multjából... Lónyay Zsigmond leszármazásáról és életéről. Budapest, 1890. arczk.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
