Lucius Vilmos Frigyes,
Lucius Vilmos Frigyes,
theologiai doktor, ág. ev. superintendens, Lutz Venzel (echingeni) és Eisenmann N. fia, szül. 1557-ben; a tübingai s laugingeni gymnasiumban tanult, mire nagybátyja Eisenmann János megához vette s Eszlingenbe küldte, hová a pestis miatt a tübingeni egyetemet áthelyezték. Segédlelkész volt Hohenrauchban, midőn 1576-ban Strein Gábornak udvari lelkésze lett Regensburgban. 1577-ben Buchheim Lajos Gellersdorfba (Austria) hívta meg; 1578-ban Bécsben Hochkirch Vilmos udvari lelkésze lett; ekkor fiatal urával sok idegen országot utazott be. 1580-ban lelkész lett Fesssendorfban (Bécs mellett); itt a jezsuiták üldözték, azért 1583-ban Rueber János Felsőmagyarország akkori parancsnoka magához vette Kassára udvari lelkészének; ennek halála után az ottani egyház prépostja lett. Itt betegség lepte meg és Nagy-Sárosba ment magát gyógyíttatni. Midőn egészséges lett, visszatért Tübingába s 1585-ben theologiai doktor és nördlingeni superintendens lett. Meghalt 1597. ápr. 17..
Munkája: Dissertatio de peccato in spiritum sanctum, praeside D. Heerbrando. Tübingae, 1585.
Schöpperlin, Johann Friedrich, Vita Guilhelmi Firderici Lucii theologi. Nördlingen, 1766.
Klein, Nachrichten I. 217. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
