Major Ferencz (visi),
Major Ferencz (visi),
orvosdoktor és országgyűlési képviselő, szül. 1854-ben Székesfejérvárt; középiskolai tanulmányait születési helyén, az egyetemet Budapesten végezte, hol 1879-ben megszerezte az orvosdoktori oklevelet. Kézsmárszky tanár klinikáján, majd Kovács József tanár mellett mint műtőnövendék dolgozott; közben két ízben is fölkereste Berlinben a műtőgyógyászat mesterét, Schrödert. A műtői oklevél megszerzése után, 1881-ben hosszabb tanulmányutat tett s meglátogatta Európa híresebb egyetemeit. Utazásából visszatérve Budapesten telepedett le mint specialista sebész és nőgyógyász. 1884. ápr. szülővárosa megválasztotta tiszti főorvosnak és kórházigazgatónak. Kiküldetésben Berlinben járt a Koch-féle oltások tanulmányozása czéljából. Neki köszönhető Székesfejérvárt a város lejtmérezésének keresztülvitele, a nyilt csatornák megszüntetése és közfürdő létesítése; a városnak vízvezetékkel való ellátásán is nagyban fáradozott. A társadalmi téren is kiváló szerepe volt mint csaknem minden egyesület választmányi tagjának. A jótékonyczélú mulatságok, hangversenyek, műkedvelői előadások az ő vezetésével eszközöltettek, a szinház felvirágzásához is tevékenyen hozzájárult. Az árvaház igazgatóságának tagja, a kath. körnek igazgatója, a polgári lövész-egyesület lövészmestere, tűzoltó főparancsnok és ezen minőségében Konstantinápolyban is járt, hol megkapta az Ozmanje- és Tachlizie rendjeleket. Az iskolaszéknek működő tagja; I. osztályú szabadságolt állományú ezredorvos és ezen minőségben a honvédelmi minisztertől elismerő okiratot kapott. Tagja s alelnöke volt az 1896. kath. congressusnak; résztvett a trienti szabadkőmíves-ellenes congressuson. Mint néppárti választatott meg 1895. a vasmegyei szombathelyi kerületben országgyűlési képviselőnek. Tagja a közlekedésügyi bizottságnak.
Berlini kiküldetése után ő volt az első, ki a Koch-féle oltások ellen nyilatkozott a Pesti Naplóban; a szaklapokba írt czikkein kívül, nagy része van a Fehérmegyei Napló megalakításában (1896), melynek munkatársa.
Országgyűlési beszédei a Naplóban vannak.
Szombathelyi Ujság 1896. 47. sz. arczk.
Ország-Világ 1896. 48. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 295. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
