Majovszky Vilmos,
Majovszky Vilmos,
nyug. törvényszéki elnök, M. József városi tanácsos és Répássy Anna fia, szül. 1830-ban Breznóbányán; az 1848–49. szabadságharczban Klapka tábornok alatt több csatában részt vett és tiszti minőségben Komárom átadásáig szolgált. Később félbeszakított jogi taulmányainak befejezése után az absolut kormány alatt helytartósági fogalmazó gyakornok s fogalmazó volt és a visszaállított m. kir. helytartó tanácsnál titkári minőségben alkalmaztatott; ekkor azonban a Schmerling-féle provisorium behozatala miatt a hivatali pályát az ügyvédségivel cserélte fel. 1867-ben Zóloymmegye II. alispánjává választatott meg. Alispánsága alatt 1870. márcz. (tudtán kívül) honvéd-századossá nevezték ki, s ez az állást 1871. szept. 18-ig, a mikor a beszterczebányai kir. törvényszék elnökévé neveztetett ki, meg kellett tartania. 1887. nov. a budapesti kir. táblához biróvá, 1888. ápr. 17. a curiához kisegítő biróvá, nov. 14. a curiai birák rangsorozatában a pestvidéki kir. törvényszék elnökévé léptették elő. Ezen állásáról a vaskorona-, utóbb a Lipót-rend adományozásával történt kitüntetése után 1898. máj. végével nyugalomba vonult.
Czikkeket írt a Pesti Naplóba (a 80-as években, az esküdtszéki intézménynek az ország nemzetiségi vidékein csak fokozatosan való behozataláról.)
Munkája: A magyar igazságügyi igazgatás kézikönyve. Beszterczebánya, 1887.
M. Könyvészet 1888. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
