Margit (szent),
Margit (szent),
IV. Béla magyar királynak és Lascaris Máriának leánya, szül. 1242. máj.-aug. vége között Clissa várában (Dalmatiában), hova szülei a tatárok elől menekültek. Szülei még a gyermek születése előtt fogadalmat tettek, hogy haz az Isten az országot a tatár hordáktól megszabadítja és őket őseik trónjára visszasegíti, a gyermeket Istennek ajánlják fel és kolostorba adják. Szülei szerencsésen visszatérvén a hazába, Margitot, a mint 4. évébe lépett, a sz. Domonkos-rendű apáczák veszprémi kolostorába adták. Tíz éves volt, midőn a IV. Béla által építtetett nyulaszigeti apácza-kolostor elkészült, és M. Veszprémből ide költözött; 12 éves korában letette az ünnepélyes fogadalmat, 18 éves korába pedig felvette a rend fekete vélumát. Ferrarius szerint hallomásból fél év alatt megtanulta a b. Szűz zsolozsmáját; hogy a latin nyelvben is nyert oktatást, legendáiból tudjuk. «Az elmélkedésnek, mint általában a szentek mind, buzgó szeretője volt. A hallott szent beszédeket és olvasmányainak tárgyait szorgalmasan meghányta elméjében.» (Nyelvemléktár VIII. 16., 17. l.) De nemcsak tanulni, tanítani is kiválólag a hallott szent beszédeket, az olvasott tudósításokat, szentek életét rendtestvéreinek elmondani, azokat velük megbeszélni előszeretettel szokta. Meghalt 1271. jan. 18. Az egyház ugyan nem vette fel M.-ot a szentek közé, de a magyar nép mindig, mint ilyet tisztelte: számos templomot szentelt nevének és ma is hat helység viseli nevét. Róla nevezték el utóbb a Nyulak-szigetét Margit-szigetnek.
Munkája: Specchio dell'animi simplici. (Ezen olasz czím alatt őriztetik a bécsi cs. udvari könyvtárban egy 255 lapnyi kis folio kézirat, mely szerzőjeül világosan, szent Margitot, a magyar király lányát és pedig többször is vallja. Toldi F. ezt latinból való fordításnak gondolja. Ugyanezen műnek egy másik kézirata Nápolyban, ugyanazon Biblioteca Nazionaleban födöztetett föl, a honnét a nápolyi Margit-legendát kaptuk. Kiadva még nincs).
Ferrarius, Sigism., De rebus Hung. Prov. Ord. Praedicator. Viennae 1637.
Pray,Vita S. Elisabethae viduae ... nec non B. Margar. Virg. Tyrnaviae, 1770. (A m. n. múzeumban levő régi m. legendája, kézirat).
Szűz Margit, IV. Béla király leányának élete. Buda, 1782. (Pray után Vajda Sámuel ford.)
Regélő 1838. 70. sz.
Toldy F., Ujabb adalékok. Pest, 1871. (Értekezések a nyelv- és széptud. kör. II. 7. M. mint ethikai iró9 és Összegyűjtött munkái VII. 270. l.
Ompolyi M. Ernő, A bölcsészet Magyarországon. Bpest, 1886. VII. (Margit-legenda, Szilády).
Katholikus Szemle 1891. (Horváth Cyrill), 1896. (Békesi Emil).
Pallas Nagy Lexikona XII. 316., 320. l. (Márki Sándor).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
