Marienescu Marián Athanáz,
Marienescu Marián Athanáz,
jogi doktor, nyug. kir. ítélőtábla biró, Marián János közpolgár és Sándor Perszida fia, szül. 1830. márcz. 20. Lippán (Temesm.); elemi iskoláinak bevégzése után egy évig magántanító készítette elő a gymnasiumra és ő a hat gymnasialis osztályt 1844–48-ig Aradon, a VII. 1851-ben Temesvárt, a VIII. 1852-ben Pesten a kegyesrendieknél végezte. A jogi pályára lépvén, a három első évet a pesti, a IV. 1856-ban a bécsi egyetemen hallgatta; júl. 31. a birói, 1857. ápr. 18. a közigazgatási államvizsgát letette; 1861. márcz. 21. a pesti egyetemen jogi doktori, 1862. máj. 19. és 1862. jún. 14. magyar köz- és váltóügyvédi oklevelet kapott. Gozsdu Manó főispán 1861. jún. 2. tiszteletbeli aljegyzőnek nevezte ki és Krassómegyében hivatalt vállalt; 1862. jan. 1. másod, 1862. márcz. 1. első aljegyző lett. De a birói pályára kivánkozván, okt. 31. krassó-megyei törvényszéki ülnöknek neveztetett ki és miután a megyében új törvényszék alakult, 1868. nov. 18. az oraviczabányai törvényszékhez tétetett át. 1871-ben a kir. biróságok szerveztetvén, decz. 20. ugyanott biróvá neveztetett ki. Miután ez a törvényszék megszünt, 1876. máj. a temesvári kir. törvényszékhez áthelyeztetett. 1877. szept. 13. a bukaresti romaniai akadémia megválasztotta levelező tagjának (1881. márcz. 25. lett rendes tag és az akadémiának megbízásából megírta Maior Péter életrajzát, melyből ugyanott 1883. márcz. székfoglalóját tartotta). 1880. decz. 4. a budapesti kir. ítélő táblához pótbiróvá, 1885. okt. 5. pedig rendes biróvá nevezték ki. A kir. ítélő táblák szervezésekor a nagyváradi kir. ítélő táblához osztatott be. A nagyváradi Szigligeti-társaság 1898-ban rendes tagjának választotta. 1899-ben nyugalomba vonult Nagy-Szebenbe.
A rumén irodalomban először költeménynyel lépett fel 1848-ban a budapesti Amicul Poprului cz. néplapban. 1851. már. 18. Temesvárt az ottani gymnasiumban alapított rumén nyelvi és irodalmi tanszék megnyitása alkalmával ódát írt és később ugyanott a két Foscarit rumén nylevre fordította, a nagyváradi tanuló ifjúság önképzőköre által kiadott: Diorile Bihoruliui (Bihar hajnala) cz. évkönyvbe 1854-ben szintén írt két költeményt. A következő években a brassói Foia pentru minte si literatura cz. irodalmi lapban eredeti költeményeket, népdalokat és rumén nyelvszólásokat közölt. Nagy szorgalommal gyűjtött a rumén népdalokat, népballadákat és népszokásokat, melyek nagy része kéziratban van. Első volt a magyarországi rumének közt, a ki a népmeséket gyűjtötte s magyarázta; ezeket 1870–74-ben az Albina, Federatiunea, a Familia és a Telegraful Roman közölte s azok nagyobb része különnyomatban is megjelent. Czikkei a Familiában (1872. Familia imperatului Traian, 1889. nyelvészeti összehasonlítás a cad gyökről és sematologiai tanulmány tekintettel a magyar nyelvre, 1890. Invětare, studiů filologiců, Arabia de la gurile Dunáriï, Aurelianu impěratulu si retragerae sa din Dacia, 1892. Numele familiare Románescï, Metianu, Piso, Frugiaşi Ranta, 1898. Diftongii oa şi ie in limba romănească; a nagy-szebeni Foisiora irodalmi lapban (1877. Principu si fundamente de ortografia romana); az Ethnographiában (1890. Baba Dokia, 1891. Az áldozatok, rumén népmythologiai képek és szokások); az Ethnologische Mittheilungenben (1891. Baba Dokia, Altweiber Medicin bei den Rumănen, 1895. Novak und Gruja, ein rumänisches Volksepos in 24 Gesängen és könyvism.)
Munkái:
1. Invesiatoriul si poporul. Nagy-Szeben, 1858. (A tanító és a nép. Saguna András ezen munkát a népiskolákban olvasókönyvnek bevétette.)
2. Colinde. Pest, 1859. (Karácsonyi népdalok).
3. Poesia popurala. Balade. U. ott, 1859.
4. Istoria romana nationale pentru tinerimeca romana. Nagy-Szeben, 1861. (Nemzeti történet a rumén ifjúság számára. Különnyomat az Amiculu Scoleiből).
5. Petru Raresiu, principele Moldavie. Novéla istorica originala. U. ott, 1862. (Raresiu, moldvai fejedelem, tört. beszély).
6. Balade. Bécs, 1867. (Történeti és mythologiai balladák).
7. Sténa Magilor. Fehértemplom, 1874. (A mágusok csillaga. Karancsalji énekek).
8. Caltulu pâgânu si crestinu. Bukarest, 1881. (Melyben a rumén ünnepeket és népszokásokat a keresztény naptár rendszere szerint napról-napra leírja).
9. Vicatu si operile Petru Maior. U. ott, 1883. (Maior Péter élete és munkái).
10. Novacescii cinci anni inaintea academiei romane, Temesvár, 1886. (Novákiak a román akadémia előtt).
11. Studiu despre Celti si numele localidati. Karánsebes, 1895. (Tanulmány a celtákról és helynevekről).
12. A jobbágy szóról. Philologiai értekezés. Nagyvárad, 1896.
13. A magyar népnév philologiai eredete és értelme és a kaukázusi Magyarország. 1898. Szigligeti-társaság kiadása. U. ott.
Familia 1867. 449. l.
Figyelő 1876. 90., 91., 336. l.
Márki Sándor, Bihari Román Irók. Nagyvárad, 1880. 111. lap.
Petrik Bibliogr. I. 534., II. 675. l.
Etnographia 1891. 85. l. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
