Marikovszky György (nagy-toronyai),
Marikovszky György (nagy-toronyai),
orvosdoktor, megyei főorvos, M. Jónás és Slosser Ráhel fia, szül. 1771. okt. 24. Rozsnyón (Gömörm.), iskoláit Sajó-Gömörben, Lőcsén, a felső gymnasiumot Pozsonyban végezte; itt Szábel természettanár és Lumniczer István híres füvész, kiknek különös kedveltje volt, buzdítólag hatottak reá; elhunyt nagybátyja M. Márton fényes életpályája által serkentve, a bécsi egyetemen kitünő sikerrel végezte az orvosi szaktudományokat, egyszersmind az összes természettani és astronomiai előadásokat is hallgatta s 1797-ben orvosdoktori oklevelet nyert. Tanárai által kitüntetve és pártfogolva több állomási ajánlatot kapott, így Spanyol- és Oroszországba is; de ő 1798-ban szülővárosát Rozsnyót választá jövendő tudományos működése szinhelyéül. Itt alkalma volt az akkor uralkodott várhas- és hagymáz-járványok sikeres gyógyításában magát kitüntetni. Ő volt Gömörmegyében az első orvos, ki a himlő-oltást életbe léptette s értekezései által terjeszteni is igyekezett. A jénai ásványtani társulat 1804. máj. 15. oklevelével tagjává nevezte. 1806-ban Gömör-Kis-Hont megye rendes főorvosává választatván, lakását Rimaszombat városába, később Pillmann első megyei főorvos leköszönése után ismét Rozsnyóra tette át. Nem csupán 5–6 megyére kiterjedő orvosi gyakorlatát, s mint megyei főorvos és táblabiró, hivatalos ügyeit végezte kitünően, hanem kedvelt tanulmányait, a föld- és ásványtant is folytatta. Meghalt 1832. decz. 21. Rozsnyón.
Czikkei a Zeischrift von und für Ungernben (I. 1802. Beyträge zur Geschichte der Schutzpocken in Rosenau); a Patriot. Wochenblatt für Ungarnban (1804. Nachricht über den Honighandel in Rosenau, Kurze Nachricht über die Natur- und Kunstprodukte des löbl. Gömörer Komitates); írt a salzburgi orvos-sebészi ujságba és a Hufeland-Journalba.
Munkái:
1. A t. n. Gömör- és Kis-Hont törvényesen egyesült vármegyék rendeinek mély tisztelettel ajánlott a tehén- vagy mentőhimlőnek kiterjesztését tárgyazó a szüléknek, nevelőknek, egyházi és világi előljáróknak szivekre kötött buzgó kérése. Lőcse, 1804.
2. Physische und analytische Beschreibung aller Mineralquellen des löbl. gömörer und Klein-Honther Komitats. U. ott, 1814. Táblázattal.
3. A tehén- vagy mentő himlő oltásnak kiterjesztését tárgyazó szavai ... U. ott, 1814. (Tótul. U. ott, 1814.)
4. A nagyrőczei orvosvizeknek elbontásáról, orvosi erejéről és hasznairól. Rozsnyó, 1829.
Kéziratban: A halálos sérelmek megvizsgálásáról; Rozsnyó orvos-topographiai leírása; Gömörmegye föld- és ásványtani leírásához jegyzetek.
Arczképe: kőnyomat Rohn és Grundtól Pesten 1866. (Hunfalvy János munkájában).
Bartholomaeides, Comitatus Gömör 411. l.
Gömör- és Kishont-vármegyének leírása. Szerk. Hunfalvy János. Pest, 1867. 192. l. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Bibliogr. II. 675. IV. 64. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
