Mariska Vilmos,
Mariska Vilmos,
jogi doktor, egyetemi tanár, szül. 1844. okt. 24. Rozsnyón (Gömörm.), hol atyja székesegyházi karigazgató volt; középiskolai tanulmányait szülőhelyén a prémontreiek vezetése alatt végezte; 1861-től a pesti egyetemen a jogi és államtudományokat hallgatta; önerejére hagyatva zongoratanítással tartotta fenn magát. Miután 1862–1866-ban több fővárosi hangversenyben közreműködött, zongorajátékával annyira magára vonta az illető körök (Mosonyi, Kern, Reményi sat.) figyelmét, hogy már-már a nezeművészetre akarta magát szánni. De mégis megmaradt jogi s közgazdasági tanulmányainál és a jogtanári pályára készült. E tervéhez oly szívós kitartással ragaszkodott, hogy a birói államvizsgálatra, a doktori s ügyvédi szigorlatokra három évig tartott szembaja miatt barátai s néhány gymnasiumi tanuló felolvasása segélyével készült el, a nélkül, hogy maga egy sort is olvashatott volna. Jogi doktorrá 21 éves korában avatták, ügyvédi esküjét pedig 22 éves korában tette le. 1866-ban és 1867. első felében a budapesti kir. ítélőtáblánál joggyakornok volt és több főúri család fiainak a jogi tárgyakból oktatást adott. Az 1867. év második felében Des Echerroles Kruspér Károly házánál nevelő volt, hol azonban csak néhány hónapot tölthetett el, mert 1868. febr. a kassai jogakadémiához tanársegéddé neveztetett ki. 1868. szept. a győri kir. jogakadémiánál az államtudományok előadásával bizatott meg, honnét 1869. aug. ismét a kassai akadémiához tért vissza, hol mint a nemzetgazdaság és pénzügytan, továbbá a magyar pénzügyi törvények tanára működött. 1891-ben ugyanily minőségben a budapesti egyetemen lett rendes tanár.
Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1868. A bizonyítás elmélete a magánjogi eljárásban, 1872. A nemzetgyűlés adómegtagadási joga, 1874. könyvism.); a Közigazgatási Lapokban (1877–78. A községi háztartás és a községi adók, Az egyenes adók reformja Ausztriában, különnyomatban is); a Politikai Szemlében (1892. Egyenes adóink reformja); a Nemzetgazdasági Szemlében (1894. A személyes jövedelmi adó). A politikai lapokba is írt czikkeket és a Pallas nagy Lexikonába az államgazdaságtan és a magyar pénzügyi jog körébe tartozó czikkeket.
Munkái:
1. Pénzügytan különös tekintettel a nevezetesebb államok háztartására. Pest, 1871.
2. A magyar pénzügyi törvényisme. Folytonos vonatkozással a magyar államháztartásnak a legújabb időig terjedő tényleges eredményeire. Bpest, 1875. (2. bőv. kiadás 1877. 3. teljesen átdolg. kiadás 1882. 4. kiadás 1887. 5. telj. átdolg. k. A pénzügyi jog kézikönyve cz. 1891. 6. telj. átdolg. k. 1896. 7. telj. átdolg. k. 1900. Horvátul: Eszéken, 1894.)
3. Bélyeg- és illetékszabályok. U. ott, 1876. (2. jav. kiadás. Ugyanott, 1880.)
4. Az államgazdaságtan (pénzügytan) kézikönyve. U. ott, 1885. (2. k., 3. k. 1895. 4. átdolg. k. 1899. Ism. Vasárnapi Ujság 1895. 10. sz., Budapesti Szemle XLV.).
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1887., 1891., 1894., 1895., 1899.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XII. 341. l.
Ország-Világ 1900. 25. sz. arczk., 1901. 23. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
