Mártonffy Károly (csik-szent-györgyi),
Mártonffy Károly (csik-szent-györgyi),
mérnök, Heves-Külső-Szolnokmegye főmérnöke. Meghalt 1869. aug. 4. Egerben 57. évében.
Czikkei a Magyarország és Erdély képekben (1854. Az egri nép jelleme, viselete és szokásai, Eger és környéke földtani és topographiai tekintetben, Eger szőlőgazdászata, 18 ábrával), a Gazdasági Lapokban (1855. Töredék nézetek a természetes füvesek mívelése körül, 1857. Nézetek a gyümölcstenyésztés előmozdítása körül, Néhány szó a hernyókról, Ismét néhány szó gyümölcsészetünk érdekében, 1858. Értesítés a gyümölcsfák termését rontó rovarokról és a mult télnek a gyümölcsfákra tett hatásáról, 1860. Nézetek egy országos gyümölcsészeti intézet feállítása körül, Selyemtenyésztés), a Kerti Gazdaságban (1857. A gyümölcstenyésztés hasznos volta, 1858. A fákban élődő némely rovarok lárváinak elpusztíthatásáról, Nézetek a községi faiskolák tárgyában, Válasz és köszönet Hegyessy Antal úrhoz, Tapasztalatok a Lucas-féle hidegen folyó oltókenőcs körül, Néhány szó az oltókenőcsökről, Töredék nézetek gyümölcsészetünk körül, 1859. Nézetek a fáknak őszszel vagy tavszszal ültetése körül, A gyümölcsfajok megválasztásáról, Nézetek a társulati kert rendezése tekintetéből, Melyik a valódi egre körte, 1860. Nézetek a gyümölcsfák magról tenyészete körül, Az őszi kiállításra vonatkozó magán vélemény, Nyilt szó e lapok szerkesztő tulajdonosaihoz, Dinnye izlelés Egerben, 1861. Őszinte szó társulatunk ügyében, 1862. Kisérlet a gyümölcsészeti magyar műszavak megalapítása körül), a Vasárnapi Ujságban (1861. Pontok Magyarország multjából, emlékeztetőül költőinknek, művészeinknek, 1866. Az idegen hangzású családnevek magyarítása, Családi nevek magyarítása), az Egri Póstában (1862. Tiszavidéki állapot, Nézetek temetőink rendezése körül), a M. Kertészben (1863. Töredék nézetek az őszi baraczknak magról tenyésztése körül), a Nép Kertészében (1865. A gyümölcstenyésztésnek és értékesítésének akadályai, 1866. Nyilt levél Lukács Sándorhoz a gyümölcstenyésztés általánosítása tárgyában), a Kertész Gazdában (1867. A sárgafejű hernyó, Liparis dispar, A csemetéknek első idomításáról, 1868. Nyilt szó a kertgazdaság érdekében), a Falusi Gazdában (1863. Segítség a szükségben, 1864. Elmélkedés hazai gyümölcsészetünk felett), a Heves- és Külső-Szolnok megyéknek leírásában (Eger, 1868. Heves- és K.-Szolnok t. e. megyéknek mezőgazdasága, A kettős megye ipara és kereskedése), a Honban (1868. 18., 37., 38. Mátyás király misekönyve), a Borászati Füzetekben (1869. Válasz Entz Ferencz Nyilt levelére a borászat ügyében, Borászatunk némely akadályairól), a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XIII. 1869. Az eperfák nagy mérvbeni ültetéséről, mint a selyemtermelés első s nélkülözhetetlen feltételéről); a Borászati Lapoknak is munkatársa volt.
Munkája: Utasítás a nép számára, miként kell a birtokot tagosításkor felosztani s abban minémű gazdasági rendszert követni? A m. gazdasági egyesület által a parasztgazdaságok rendezése tárgyában kitűzött kérdésére «Quantum satis» jelige alatt pályázott és kinyomatásra érdemesnek itélt munka. Eger, 1858.
Kertész Gazda 1869. II. 7. sz.
Szinnyei Könyvészete és gyászjelentés.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
