Móra István, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Móra István,

néptanító, szül. 1864. okt. 24. Kunfélegyházán; ott végezte a gymnasium első négy osztályát; aztán Kecskemétre került a piaristákhoz. Mikor a VI. osztályt elvégezte, szülővárosának tanítóképzőjébe lépett és tanító lett, előbb Jász-Karajenőn, majd Mindszenten (Csongrádm.), utóbb Horgoson Szeged mellett. Az a vágya, hogy Szegedre válasszák meg tanítónak, nem teljesedett, noha a tanítógyűléseken, melyeknek mindig előadója volt, élénken szerepelt és első versei is Szegeden keltettek figyelmet. Ekkor a Szegeden tartózkodó Pósa Lajos födözte föl talentumát, buzdította s közbenjárt versei kiadásánál. A szűkösen élő tanyai tanítót, mikor meg is nősült, Zentára hívták meg tanítónak a város egyik tanyai iskolájába. Midőn pedig Földszint cz. verskötetét kiadta, oly szép sikert aratott, hogy Budapest főváros tanácsa 1885-ben egyhangúlag megválasztotta budapesti tanítónak, 1899-ben pedig polgáriskolai tanárnak; azóta itt működik.

Költeményeket írt a Képes Családi Lapokba (1883), a Vasárnapi Ujságba (1894-től) sat.; tárczaczikkeket a Független Ujságba (1896. 52. sz.), az Aradi Közlönybe (1902. 59. sz. sat.), legtöbbet a Magyarországba; írt még a Szegedi Naplóba, az Én Ujságomba, a Népnevelők Lapjába, a Zombori Hirlapba sat.

Munkái:

1. Földszint. Budapest, 1895. (Versek. Ism. 1894: Vasárnapi Ujság 47., Hét 52., Élet 10. sz. 1895: M. Geniusz 11., Főv. Lapok 16., Hazánk 58. sz.)

2. Atyámfiai. (Elbeszélések). Budapest, 1878. (Ism. Vasárnapi Ujság 23. sz.).

3. A levél. Szinmű 2 felv. Budapest, 1901. (Fiatal leányok szinműtára 6.).

4. A gyűrű. Szinmű 2 felv. Budapest, 1901. (Fiatal leányok szinműtára 9.).

5. Kossuth Lajos születésnapja az iskolában. Budapest, 1902.

M. Könyvészet 1894., 1898., 1901.

Budapesti Hirlap 1895. 174. szám.

Pallas Nagy Lexikona XII. 789., XVIII. 286. l.

Független Ujság 1896. 52. sz. arczk.

Corvina 1902. 26. sz.