Mosonyi Mihály,
Mosonyi Mihály,
zeneszerző, szül. 1814. szept. 4. Boldogasszonyban (Mosonmegye), szegény iparos szülőktől; már kora ifjúságában önszorgalma által megtanult több hangszeren játszani. 1834-ben Pozsonyba ment és a nyomdászattal foglalkozott. 1835-ben házi zongoramester lett a Keglevich és később a Pejacsevics grófi családoknál Rétfalun (Verőczem.), hol hét évet töltött; onnét Pestre tette át lakását és mint zeneszerző folytatta működését. Mint pesti nemzetőr részt vett az 1848–49. mozgalmakban. A szabadságharcz után a zeneszerzésnek és magán zeneoktatásnak szentelte életét. Megtanult magyarul beszélni és írni. 1859-ben Brand családi nevét Mosonyira változtatta. A pesti nemzeti színház operabiráló bizottságának tagja, a pesti zenekedvelők egyletének zenekar-igazgatója volt, később választmányi és működő tagja. Meghalt 1870. okt. 31. Pesten.
Feltűnt a Pusztai élet cz. zeneszerzeményével, melyet 1857-ben írt az Erzsébet-Album számára. Több zeneművén kívül a Szép Ilonka és Álmos cz. operái ismeretesek. Az Ábrányi Kornél Zenészeti Lapjának megindulásától (1860) számos évig legbuzgóbb munkatársa volt. Levele Bartalus Istvánhoz (Vasárnapi Ujság 1860. 14. sz.)
Vasárnapi Ujság 1860. 47. szám. arczk.
Országos Nagy Naptár 1861. arczk.
Ország Tükre 1862. 2. sz. arczk.
1870: Pester Lloyd 264; Fővárosi Lapok 243. sz. (Vadnai), Magyarország és a Nagyvilág 15. sz. arczk., Közvélemény 45., 63. sz., Hon 264. sz.
Képes Világ 1871. 23. l. arczk.
Id. Ábrányi Kornél, Mosonyi Mihály élet- és jellemrajza. Pest, 1872.
Sopron 1877. 33. sz. (Kapi Gyula).
Pesti Napló 1884. 350. sz. (Id. Ábrányi K.).
Pallas Nagy Lexikona XII. 815. l. (Id. Ábrányi K.) és gyászjelentés.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
