Nagy Gábor,
Nagy Gábor,
kir. főtörvényszéki ügyvéd, táblabiró, régiségbúvár, szül. 1770. nov. 29. Debreczenben (Biharm.), kihez Kazinczy epistolát is írt, a melyben annak becses könyv- és kéziratgyűjteményét dicséri; 1793-tól kezdve folyvást benső barátságban élt Kazinczyval. Ő volt a Kazinczy-ház ügyvédje. Kazinczy mint «híres prokátort» említi, a kit minden ügyében, bajában tanácsadóul kért föl, s a ki Kazinczy anyagi szükségeiről gondoskodott és őt pénzzavaraiból gyakran kisegítette. E mellett a régi nyelv adatait is szorgalmasan kutatta s ha valami érdekeset talált kutatásai közben, arról azonnal tudósította Kazinczyt. Csokonaynak is barátja s az angol nyelvben jártas férfiú volt. Az 1810. debreczeni tűzvészben háza leégett. 1836-ban Debreczenből Budára költözött, hol 1861-ben meghalt.
Levelezése Kazinczyval a Kazinczy Ferencz Levelezéseiben (a II. és következő kötetekben) közölvék.
Kéziratban XX kötetre menő okiratgyűjteménye volt; ezen gyűjtemény több kéziratával együtt a debreczeni ev. ref. collegiumba került; azonban sok jutott a magyar n. múzeumba is.
Csokonai-Album, Debreczen, 1861. 43. l.
Kazinczy Ferencz, M. Pantheon. Budapest, 1884. 390. l. (Nemzeti Könyvtár XXXVI.).
M. Prot. Egyh. és Isk. Figyelmező 1877. 118. l.
Kazinczy Ferencz Levelezése. Bpest, 1891. II. 596. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
