Nagy Olivér (eöttevényi),
Nagy Olivér (eöttevényi),
jogi doktor, ügyvéd, Nagy Endre városi törvényszéki biró, szerkesztő s ügyvéd fia, szül. 1871. márcz. 20. Győrött; középiskoláit a benczések győri főgymnasiumában és a pozsonyi ág. ev. lyceumban, jogi tanulmányait pedig az ottani jogakadémián és a budapesti egyetemen végezte, hol 1895-ben jogi doktoratust nyert. Pozsonyban volt ügyvédi gyakorlaton, miközben Pozsonymegye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezték ki. Az ügyvédi vizsgálatot 1897 tavaszán letette s Pozsonyban ügyvédi irodát nyitott.
Czikkei a Jogban (1897. Magyarország és Fiume közjogi viszonya); a Nyugatmagyarországi Hiradóban (1898. helyettes szerkesztő, 210. sz. Két eddig nem közölt epizod Erzsébet királyné életéből, 1898. Magyarosodik a városháza, Nemzeti emlék, Egyetemet Pozsonynak, A városi választások, Nemzeti eszme sat., 1899. Az esküdt biróságok, Kulturális decentralisatio, Gróf Zichy Jenő ázsiai expeditiója, A jogi doktorátus eltörlése, Nehány szó erdélyi szász testvéreinkről, Pozsony-Budapest, A magyaros nevelésről, A büntető igazságszolgáltatás uj korszaka, sat., 1900. Közoktatásügyi budget, Petőfi emléktábla Pozsonyban, Gróf Lónyay Elemérné. Az ügyvédség helyzete, Városunk kongressusa Győrött, A pozsonyi kétnyelvű szinház, A király Berlinben, Felekezeti harcz, Magyarország és a párisi kiállítás, Munkácsy Mihály, A hármas szövetség megerősítése, A városok kongressusa, Ügyvédek kongressusa, A trónörökös házassága közjogi szempontból, Dr. Nagy Ferencz, Az egyetemi kérdés tengeri kígyója, Ligetfalu egyesítése Pozsonynyal, Az ügyvédek nyugdíjintézete, Orvosok és ügyvédek bajai, A gyümölcskiállítás, Pozsonyváros financziái, A városi közgyűlés tárgyalási nyelve, Mezőgazdasági kiállítás Pozsonyban, Az új vázosháza, A választások, Közhivatalnok-e a tanító? A magyar nyelv joga sat., 1901. Az új egyetemi törvényjavaslat, Biráink anyagi helyzete, A szinházkérdésről, A perrendtartási javaslat és az ügyvédek, Pozsony mint nyaralóhely, Trónbeszéd és az igazságügyi kérdések, Az országos ügyvédgyűlés, sat., 1902. A jogi oktatás reformjáról, A hatalmas német politika, Az igazságügyi budget és az ügyvédkérdés, Pozsony szab. kir. város és a magyar ipar, Mit kiván lapunk az új magyar szinészettől sat.); a Sopronban (1899. A jogi doktoratus eltörlése, A büntető igazságszolgáltatás új korszaka sat.); az Ügyvédek Lapjában (1901. A róm. kath. alsó papság utáni örökösödés, A gyámsági törvény hibái, 1902. Törvénytervezet az egységes elméleti államvizsgálatról, Több helyről élvezett fizetés lefoglalása, Baross János agráröröklési jogának birálata); a Büntető Jog Tárában (1901. Adalék a súlyos testi sértés judikaturájához, 1902. Adalék a megtámadási jog judikaturájához, A közadós rokonai által a csődtömeg ellen érvényesített váltókövetelések); a Törvényszéki és Rendőri Ujságban (1901. Van-e a canonica visitatio megállapításainak törvényes ereje, Az országos ügyvédgyűlés, A jogi oktatás reformjáról, A trónbeszéd és az igazságügyi reformok, 1902. Igazságügyi budget és ügyvédkérdés); a M. Kodifikácziónkban (1902.); a M. Szóba is írt.
Munkái:
1. Az ügyvédek nyugdíjintézete. Pozsony, 1900. (Különnyomat a Nyugatmagyarországi Hiradóból).
2. Az örökbefogadás. Tanulmány a jelentősebb külföldi törvénykönyvek és a hazai jogforrások felfogásáról. Kapcsolatban a magyar polgári törvénykönyv tervezetének birálatával. Bpest, 1902.
3. Kulturegyesületeink és a nemzeti kérdés. (Néhány eszme a közművelődési egyesületek nemzetiségi politikájáról). Bpest, 1903. (Ismerteti Budapesti Hirlap 14-ik szám).
Kéziratban: Horvát-Szlavon-Dalmátországok autonom alkotmányáról (doktori értekezés).
Corvina 1902. 19. sz. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
