Németh János (Szentirmay Elemér), | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Németh János (Szentirmay Elemér),

zeneszerző, szül. 1836. nov. 9. Horpácson (Sopronm.), hol atyja N. Mihály kormányzó főtiszt volt Széchenyi Lajos gróf uradalmaiban; alsóbb tanulmányait Székesfejérvárt, a felsőbbeket Pesten végezte. 1861-ben megválasztották Fehérmegyében esküdtnek és ugyanott később szolgabiró lett. A provisorium beálltával hivataláról leköszönt és szendványi birtokára vonult és ott gazdálkodás mellett az irodalommal és zenével foglalkozott. 1865-ben Pestre költözött és az első magyar általános biztosító társaságnál központi főfelügyelő, később károsztályi főnök lett. Alkalma nyilt az ország különböző vidékeit beutazni s zenészeti tehetségét egészen a magyar népdalok megismerésére, szerzésére és terjesztésére fordítani. A magyar népdal és tánczzene terén évek óta ritka termékenységet fejt ki, nyomtatásban megjelent dalainak száma meghaladja a másfél százat, melyek közül számos dala él a nép ajkán és szerepel népszínművekben és hangversenyeken; legismertebbek: Csak egy szép lány, Ne menj el, Plevna nóta, Is-is-is, Jaj de édes, Ez a kis lány azt hiszi, Lehel dalai sat. Dalaihoz a szöveget is ő írta. A magyar zenészeti életben is tevékeny részt vesz; az országos magyar dalárdaegyesületnek több évig alelnöki tisztét viselte s újabban a Liszttársaságnál is ez állást töltötte be s mint ilyen az ezzel legközelebb egyesült budapesti zeneművészi körnek is egyik alelnöke.

Beszélyei, humoristikus czikkei, lyrai költeményei, népdalai, tárczái, a Szépirodalmi Közlönyben (1858. 68. sz. A vidék skizzei), a Nagyvilágban (1859–60. beszélyek és költ.), a Hölgyfutárban (1862–63. költ. Heine után sat. elb. és tárczák), a Fővárosi Lapokban (1865. II. beszély), a Családi Körben (1866. beszély), a Képes Világban (1866. beszélyek); írt még a Divatcsarnokba, Nefelejtsbe s a Lisznyai-Albumba. Költeményei közül többet lefordítottak idegen nyelvre is, így a Namenlose Blätterbe (Berlin, 1880.), a new-yorki The Reeportba (1892.).

Munkája: Elemér dalai. Bpest, 1873.

Zenét szerzett a következő népszínművekhez: Nótás Kata, Győry Vilmostól, Az öreg béres ugyanattól, Vadgalamb, Gerő Károlytól.

Szerkesztette a Lisznyai-Albumot (Pest, 1863.)

Egy kis csel cz. egy felv. vígjátékát először adták a budai népszínházban 1863. márcz. 13.

Hölgyfutár 1863. II. 27. sz. arczk. (Lauka G.)

Fővárosi Lapok 1873. 291. sz.

Vasárnapi Ujság 1877. 35. sz.

Kecskemét 1889. 36. sz.

Pesti Hirlap 1894. 326. sz.

Pallas Nagy Lexikona XIII. 6. l.