Ormós László (csicseri)
Ormós László (csicseri)
ügyvéd, O. László és Szentgyörgyi Zsuzsánna (Sz. István sárospataki tanár leánya) fia, szül. 1814. szept. 15. Sárospatakon, hol iskoláit 1833. júl. végezte s még ugyanazon év decz. 5. esküdött fel Sátoralja-Ujhelyen mint törvényszéki hites írnok. Két évig volt joggyakorlaton Tóth Pápay Zsigmond ügyvéd mellett és azontúl ügyes bajos dolgok elintézésével foglalkozott. 1887-ben készült az ügyvédi oklevél megnyerésére; 1838. szept. 28. föl is esküdött prókátornak. Ifjúsága küzdelem- és sanyarúságteljes volt, azért magába zárkózott és sorvasztó betegséggel küzködő életet élt Sárospatakon, hol háza volt. Kazinczy Gáborral baráti viszonyt folytatott és vele levelezett; Szemere Bertalannal szintén bizalmas viszonyban és levelezésben állott; úgyszintén Pap Endrével, ki költeményt is írt hozzá 1836-ban és ki O. halála után ennek irományait is magához vette. Levelezésben állott még Szemere Pállal, Bajza Józseffel, Almási Balogh Pállal és Kölcsey Ferenczczel. Meghalt 1844. máj. 4. Sárospatakon.
Czikkei s Költeményei jelentek meg a Felsőmagyarországi Minervában (1832. Szentgyörgyi István bölcsészettanár életrajza); a sárospataki Parthenonban (1834.; 1837. neve alatt vagy Szöghalmy álnévvel, Sz. Vinczehegyi klastrom, történeti regény a XIV. századból); az Athenaeumban (1837–39., 1841.); az Emlényben (1839)
Levelezése Kölcsey Ferenczczel (Figyelő III, IV.), levele Almási Balogh Pálhoz (Figyelő XIX. Nyiry István életrajzát küldi).
Kéziratban: Ujhely-vár, magyar hősi rege a XVI. századból (imprimálva 1832.), Husvéti tanítás 1830, Pap választáskor 1838., Lelkületről, Lélektudományon alapult nevelésről (ezzel pályázott a m. tud. akadémia 1886. philosophiai kérdésére); Csengery József Diplomaticá-jának ford., 1833. Cicerónak Az Istenekről szóló három könyve, ford. és mindkettőt jegyzetekkel kisérte; Szózat a sárospataki főiskola szelleme s jövendője ügyében; Eredeti színjátékok, 1834. (I. Váltság, színjáték 1 felv., II. Vén szerelmesek, vígj. 3 felv.)
Szerkesztette, mint az ifjúsági egyesület (irodalmi kör) elnöke, a Parthenon I. és II. kötetét 1834. és 1837-ben Sárospatakon.
Figyelő III. 1877. 199. l., XX. 157. l. (Bajza levele).
Irodalomtörténeti Közlemények 1901. 208. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
