Paczolay János,
Paczolay János,
ügyvéd, országgyűlési képviselő, az esztergomi főkáptalan főügyésze, született 1818-ban Deménden (Hontmegye); nagy szerepet vitt a közéletben már a 40-es években, mikor a pozsonyi országgyűlésre megválasztották; tagja volt az 1848–49. törvényhozásnak is, de a szabadságharczban nem vett részt, sőt élesen el is ítélte, a miért kicsiben mult, hogy a magyar kormány haditörvényszék elé nem állította. 1848–1849-ben Deménd falu birája volt. A szabadságharcz után teljesen visszavonult a magánéletbe s még 1865-ben is csak nagy rábeszélésre fogadta el az ipolysági kerület mandátumát; azóta egész haláláig ezt a kerületet képviselte, s előbb a conservativ párt tagja volt, majd Deák pártjába lépett, később pedig a mérsékelt ellenzékhez csatlakozott. Megyéjében tekintélyes állást foglalt el s az országgyűlésnek egyik legtiszteltebb alakja volt; tagja volt a vasúti bizottságnak és a delegácziónak is. 1879-ben a herkulesi erejű embert szélütés érte; azért a fontosabb szavazások idején tolószéken vitette be magát a képviselőházba. Élete utolsó napjaiban egyetlen fia főbe lőtte magát. Meghalt 1884. febr. 28. Deménden.
Czikkei az egykorú politikai lapokban; beszédei a Közlönyben (1848–49.) és a Naplóban vannak; képviselőházi polemiái Tisza K. ellen emlékezetesek.
Vasárnapi Ujság 1880. 11. sz. arczk., 1884. 10. sz. arczk., 1902. 28. sz. arczk.
1884: Pesti Napló 59., 61. sz., Nemzet 59., Budapesti Hirlap 59., Egyetértés 59., P. Hirlap 66. sz. és gyászjelentés.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
