Patai P. Sámuel,
Patai P. Sámuel,
ev. ref. püspök, valószinűleg Patajon született és innét nevezte magát Patainak, mert atyját Kaánnási Jánosnak hívták, ki Kálmáncsehin volt rektor. P. iskoláinak végeztével 1617-ben Laskóra ment rektornak, hol két évet töltött és aztán a külföldi egyetemeket látogatta meg. Hazatérve, előbb Laskai János superintendens mellett a veresmarti, majd a tolnai iskola rektora lett, 1630-ban pedig Soltra ment prédikátornak; innét 1634-ben Szent-György-napkor Tolnára hívták papnak és itt szolgált 19 évig, viselvén egyszersmind a tolnai traktus seniori hivatalát is. Ez állásában találta Szilágyi Benjamin István 1647-ben, ki a magyarországi ev. ref. egyház történetét szándékozván megírni, felkérte Patait, hogy a felső- és alsóbaranyai s a szomszédos egyházak régibb és újabb állásáról írja össze az adatokat, a mit P. készséggel teljesített és 1647. szept. 10. el is küldött neki. Ezen becses munkája által a dunamelléki ev. ref. egyházak legelső történetírója lett. Ezen munkálatot a Protestáns Szemle (1895. 424–433. l.) teljesen közli. 1652. febr. 9. ő hívta össze Kecskemétre a synodust, hol dunamelléki püspöknek választották. 1653. jan. 20. Tolnáról kibocsátott pásztorlevelében márcz. 23-ra Patajra hirdetett generalis synodust. További sorsa bizonytalan; azonban 1663-ban már új püspököt választottak.
Dunántúli Prot. Lap 1891. 33. sz.
Mokos Gyula, Adalékok. Pápa, 1892. 26. l.
Prot. Szemle 1895. (Földváry László).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
