Pauler Ákos,
Pauler Ákos,
bölcseleti doktor, egyet. magántanár, Pauler Gyula országos levéltárnok és Lenhossék Georgina fia, szül. 1876. ápr. 9. Budán; középiskoláit ugyanitt végezte el, majd a bpesti egyetem bölcseleti karára iratkozott be. 1897-ben: Az ismerettan kritikai története Kanttól napjainkig cz. kéziratban maradt munkájával dicséretet nyert a m. tudom. akadémia Lukács Krisztina pályázatán. 1898. jún. bölcselet-doktorrá avattatott. Ezután két évet töltött a lipcsei és párisi egyetemen, különösen kisérleti lélektani és természettudományi tanulmányokkal foglalkozva, közben önkéntesi évét szolgálta le a honvédhuszároknál. 1902. decz. magántanárrá képesíttetett a budapesti egyetemen az ismerettanból és az ismerettan történetéből.
Czikkei az Athenaeumban (1897. Az ismeretelmélet lélektani alapjairól, 1898. A biologia elvi jelentősége az aesthetikában, 1899. A szemléleti módszerről az erkölcsi képzésben, 1901. A magánvaló problémája az újabb philosophiában, 1902. Az ismerés viszonylagossága és mathematikai fogalomalkotás, 1903–1904. Ismeretelméleti tanulmányok, Herbert Spencer), a M. Paedag.-ban (1904. Herbert Spencer mint paedagogus), a M. Philosophiai Társulat Közleményeiben (1904. Kant. Emlékbeszéd halálának százados évfordulójára); ugyanezen folyóiratokba számos könyvismertetést és kritikát írt. A Közgazdasági Lexikonba következő czikkeket írt Altruismus, Individualismus, Önérdek, Közérdek.
Munkái:
1. A természetphilosophia fogalmáról és feladatairól. Bpest, 1898.
2. A positiv paedagogia alapelveiről. U. ott, 1902. (Különnyomat a M. Paedagogiából).
3. Az ismeretelméleti kategoriák problemája. Ugyanott, 1904. (Értekezése a bölcs. tud. kör. III. 5.).
M. Könyvészet 1897. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
