Pusztai Ferencz
Pusztai Ferencz
könyvnyomtató, szül. 1850. október 7. Aradon; a gymnasium hat osztályának elvégzése után a szülővárosabeli Goldscheider-nyomdában a könyvnyomtatást tanulta. 1869-ben Pestre jött; honnét az 1870. sztrájkmozgalom után Szegedre utazott, hol szintén nyomdában dolgozott. 1872-ben ismét Pestre tért vissza, hol a Bucsánszky-, majd a Heckenast-, később a Franklin-nyomdában működött. 1873 őszén az államnyomdába került mint szedő, később korrektor, majd segédművezető 1884-ig, mikor az akkor alakult Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság meghívta nyomdavezetőjének; a nyomdát betűöntéssel, könyvkötéssel és réznyomással is kibővítette. A Pallas Nagy Lexikona az ő szakbeli útmutatása szerint készült, melybe a nyomdai technika czikkeit írta. Élénk részt vett a nyomdászok egyleti és társadalmi mozgalmaiban. 1872-ben az önképző-egyesület gazdája volt; 1873. a könyvnyomtatás négyszázados jubileuma ünnepélyének jegyzője; a később egyesült nyomdász-egyesületnek több évig választmányi tagja; 1882-ben feladatául tűzte ki az addig mindenben német könyvnyomtatóknak és a Typographia czímű szaklapnak megmagyarosítását; azonban a németek többségben lévén, indítványát leszavazták. Ekkor a csekély, de lelkes társasággal megalapította a Nyomdászok Közlönyét, megteremtve ezzel a magyar nyomdászati szakirodalmat. A nyomdavezetőség körül való nagy elfoglaltsága miatt 1883 végén le kellett mondania a szerkesztésről. 1887-ben új, havonként megjelenő folyóiratot indított meg Magyar Nyomdászat czímen, mely technikai kiállítás dolgában minta ujság, a könyvnyomtatás történetét ismertető czikkei révén pedig tudományos színvonalon áll; díszes műmellékletei még külölföldön is jó hírnevet szerezte e lapnak. A könyvnyomdászok szakkörének tiszteletbeli tagja. 1896-ban a millenniumi kiállításon a közreműködői, 1900 a párisi kiállításon a közreműködők aranyérmével tüntették ki. 1905-ben leköszönt a Pallas nyomda vezetéséről és a magánéletbe vonult, megtartva a XVIII. évében megjelenő Magyar Nyomdászat szerkesztését. A Pallas személyzete távozásával, érdemei elsimeréseül, megfestette arczképét és azt a nagy szedőteremben helyezte el. Pekker családi nevét 1881-ben változtatta Pusztaira.
Czikkei: a Nyomdászok Közlönyében (1883–85. A táblázatszedésről, A könyvgerinczről, A betűről, Az antiqua betűről, A betűről); a M. Nyomdászatba (I. 1887. A betűrendszer, A gyorssajtók tisztántartásáról, A kolumna-czímekről, A glacé-papiros, 1888. A formák mobása, 1890. A másoló festékkel való nyomtatás, A papirosgyártásról, 1891. A czímszedésről sat.); a M. Nyomdász Évkönyvben (1895. A rézlineákról, 1897. A sajtórevizió technikája). Ezeken kívül írt kisebb szakczikkeket; munkatársa volt a Typographiának is.
Munkái:
1. Nyomdászati Encziklopédia. Az összes grafikai tudományok ismerettára. Bpest, 1902. (Ism. Grafikai Szemle, Corvina, M. Nyomdászat, Századok 588. l. és 1903. M. Könyv-Szemle 79. l.).
Magyar nyomdászati mesterszók. U. ott, 1902. (Magyar-német rész. Német-magyar-franczia-angol rész.).
3. Akczidens-munkák gyűjteménye. U. ott, év nélkül. (Mestermunkák gy.) Három kötet.
Népszava 1890. 44. sz.
Láng József, Emlékkönyve. Nagyvárda, 1892. 22. l.
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 183. lap.
M. Könyv-Szemle 1895. 177. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 290. l. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
