Radicsevics Branko
Radicsevics Branko
szerb költő, szül. 1824. márcz. 27. Brodban (Slavonia); a keresztségben Elek nevet kapott, melyet szerbre (Branko) fordított; Zimonyban, Karlóczán és Temesvárt végezte alsó és gymnasiumi iskoláit; 1847-ben Bécsben jogot és 1850–51. orvostant hallgatott. Bécsben a híres nyelvtudósnak Karadsics Vuknak munkatársa és barátja volt és együtt lakott a tudós Daničič Györgygyel. Hogy gond nélkül élhessen, atyai pártfogója Karadsics neki Obrenovics Mihály fejedelemtől évi 800 frt járadékot szerzett. Ő használta először a szerb irodalmi nyelvet a költészetben. Meghalt 1853. jún. 30. Bécsben. Hamvait a köztemetőből a hálás szerb nép 1883-ban Karlóczára hozta; síremlékéhez köveket küldtek minden vidékről, hol szerbek laknak és melyhez történelmi emlékeik fűződnek. Miklós Montenegró fejedelme, ezüst koszorút küldött sírjára.
Munkája: Pesme Branka Radičevica. Bécs, 1847., 1851. I., II. kötet, a III. kötetet atyja adta ki Temesvárt 1862. (Ezen összegyűjtött munkái 1879-ben Pancsován VI. kiadásban jelentek meg.) Költeményeiből magyar ford. Szulik Józseftől a Bácskában 1890. 27. sz. 1891. 81. sz. és Dömötör Páltól a Főv. Lapokban 1819. 226. sz. jelentek meg).
Milicsevics Pomenik 583. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 340. l. (Margalics).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
