Raisz Gedeon,
Raisz Gedeon,
orvosdoktor, m. kir. belügyminiszteriumi osztálytanácsos, szül. 1840. febr. 12. Landokon (Szepesm.); néhány hetes korában édesatyja Körtvélyesre (Tornam.), hol hg. Eszterházy kerületi mérnöke volt, tette át lakását; itt töltötte gyermekéveit. A gymnasiumi tanfolyamot Kézsmárkon és Rozsnyón végezte, mely utóbbi helyen 1857-ben érettségi vizsgát tett és még ugyanazon év őszén a pesti egyetemre iratkozott be orvosnövendéknek. 1862-ben bevégezte az orvosi tanfolyamot és júl. az első okt. a második szigorlat letétele után nov. 9. orvosdoktorrá avatták. Ezután Bécsbe ment, hol 1863 nyaráig időzött mint rendkívüli egyetemi hallgató; időközben a szülészetből is letette a szigorlatot és szülészmesterré avatták fel. 1863. szept. a sárospataki ref. főiskola orvossává választatott meg; ott telepedett le s e hivatalát 1869-ig viselte, midőn megyei járásorvos lett és Nagy-Mihályra költözött. 1877 óta az ottani közkórháznak is igazgatóorvosa. Az 1873. cholerajárvány alatt híven teljesített kötelességének elismeréseül az arany érdemkeresztet kapta. Az 1893-ban uralkodott cholerajárvány alatt miniszteri biztosként működött Szatmár, Máramaros, J.-N.-K.-Szolnok, Bács-Bodrogh és Torontál vármegyékben s ugyanazon év végén a belügyminiszter Németországba küldötte a tengeri és folyami hajózás körében való choleravédekezés rendszerének tanulmányozására. Ezen tanulmányútja alatt meglátogatta Berlin, Hamburg, Lipcse, Drezda és más németországi városokat, kiterjesztve figyelmét egyéb közegészségi intézmények tanulmányozására is. Tanulmányútjának eredményéről terjedelmes szakjelentést terjesztett a belügyminiszter elé, mely nyomtatásban is megjelent. 1894 elején kir. közegészségi felügyelővé és belügyminiszterium VI. a) ügyosztályának vezetőjévé neveztetett ki. Ugyanezen év végén hivatalos küldetésben Francziaországban járt, hol Párisban a difteriaellenes gyógyserum előállítása, kezelése s a vele való bánás tárgyában tett tanulmáyokat a Pasteur-intézetben Rouxnál. Ezen küldetéseiről is terjedelmes jelentést tett miniszterének, útitársával Preisz Hugó tanárral együttesen. E jelentés alapján szervezte a belügyminiszterium a budapesti serumtermelő intézetet. 1891 óta a közegészségügyi tanács rendkívüli tagja. Jelenleg a belügyminiszteriumban osztálytanácsos és a kórházi s az elmebetegügyi ügyosztály vezetője.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1864 Észrevételek Mendl Lajos dr. czikkére a bujakórról és Nyílt válasz u. annak, 1866. Porlasztott gyógyszeroldatok beleheléséről, 1867. Két sebészi eset a magángyakorlatból, 1884. Egy adat a leucoderma syphiliticum származásának kérdéséhez, Végtagokon végzett nagyobb kiizelések és csonkítások?); a Sárospataki füzetekben (1865. Népszerű idegkórtani értekezés Claude Bernard után szabadon a Revue de deux Mondesból); a Gyógyászatban (1868. Az orvos a köznevelésügy irányában, székfoglaló értekezés a kir. orvosegyletben. 1869. A zempléni orvos-gyógyszerész-egylet); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (Fiume, 1869. Közegészségi teendőnk iskoláink körében, 5 fametszettel s egy fametszetű táblával, Mármaros-Sziget, 1878. Egy Zemplénmegyében észlelt koponyagerinczi agykérlob-járványról); a Pesti Hírlapban (1883. A Kárpátok és a kárpát-egyesület); írt még az Egészség czímű folyóiratba is.
Munkái:
1. Kirándulás A Polonina-Runára. Siegmeth Károlytól. Ford. Igló, 1888. (Különnyomat a M. Kárpát-Egyesület XV. Évkönyvéből).
2. Az iszákosságról és az ellene való védekezésről. Sátoralja-Újhely, 1889. (A zemlénmegyei orvos-gyógyszerészegyesület ismertterjesztő estélyein tartott népszerű előadások gyűjteménye I.).
3. A közegészségügy fejlesztésének jövő irányáról és várható eredményeiről. Bpest, 1899. (Különnyomat a Gyógyászatból).
Pallas Nagy Lexikona XIV. 362. l. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
