Róth (Szögedi) Endre,
Róth (Szögedi) Endre,
főreáliskolai énektanár, szül. 1847. nov. 3. Uj-Szegeden; elvégezvén a gymnasiumot, jogot hallgatott a pesti egyetemen s egyúttal a nemzeti zenedében tanult s a nemzeti színház zenekarának tagja volt. 1870-ben Szegedre visszatért, s 1871–1895. a gymnasium, 1873–95. a polgári fiúiskola, az 1872–73. tanévben a reáliskola énektanára volt. 1874–1884-ig ugyanannak igazgatója. 1874-ben a polgári iskolákra képesítő vizsgáló bizottság előtt a zene- és énekből polgári és felső népiskolákra képesítő bizonyítványt nyert. 1872-től a szegedi dalárda karmestere s vezetése alatt a dalárda 1874-ben Kolozsvárt a negyedik, 1880-ban u. ott a második volt, 1884-ben Miskolczon ezüstérmet, 1886-ban Pécsett aranyérmet nyert. Lényegesen befolyt a szegedi országos dalárverseny létrehozásában 1876. és 1889-ben.
Munkái:
1. Egyházi énekek a római kath. mindkét nembeli ifjúság számára különös tekintettel a középtanodák alsó osztályaira, a fiú és leány polgári iskolákra. Négy szólamra alkalmazva. Szeged, 1882.
2. Imák és énekek a róm. kath. ifjúság használatára I. és II. kiadás. U. ott, 1892. (E műben a harmonia akként van átdolgozva, hogy női-férfi vegyes karra egyszerre alkalmazható).
Énekszerzeményei: Két vegyes karú mise és két férfikarú mise, Hazafias kardalok Petőfi és Pósa szövegeire, A hazáról, A ledőlt szobor, A magyarok Istene, Bordal, A szabadsághoz és Üdvözlődal, Dal a dalról, Kossuth álma, Királyhymnusz Baligó szövegére 1883. a király szegedi látogatása alkalmából; dr. Harrach J. «Arany Lantjá»-ban dalokat írt. Ezenkívül közel 100 népdalt férfi karra átdolgozott és számos magánéneket zongora és orgonakisérettel.
Kiszlingstein Könyvészete.
Homor István, A szegedi m. kir. állami főreáliskola története 1851–1894. Szeged, 1895. 160. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
