Roxer Vilmos,
Roxer Vilmos,
nyug. jószágfelügyelő, szül. 1822. máj. 8. Poprádon (Szepesm.), hol atyja nemes származású polgár volt, anyja Fabriczy András főesperes leánya, Fabriczy Sámuel, a m. tud. Akadémia tagjának nővére; R. tanult Poprádon, Miskolczon és Lőcsén, hol a lyceumot végezte; 1842-ben belépett mint erdészeti gyakornok a Koburg-Koháry herczeg szolgálatába; honnét ösztöndíjjal a selmeczbányai akadémiára s később a bécsi műegyetemre küldetett és onnét visszakerülve ismét az erdőrendezéseknél alkalmazták. A szabadságharczban mint nemzetőr és futár Görgey Arthurnak és Guyon ezredesnek fontos szolgálatokat tett; mint a szepesi vadászzászlóalj kapitánya a határt védte; ezután Erdélybe rendeltetett és Kazincy táborával Kapnikbányán egyesült és Zsibónál a fegyvert letette. Hosszabb bujdosás után 1850-ben a gróf Teleki-család dolhai (Máramarosmegye) uradalmában talált menedékhelyet és ott álnév alatt mint erdőmester s 1856-tól mint erdészeti- s jószágfelügyelő nyert alkalmazást, mely minőségben 26 évig működött, egyszersmind Batthyányi Gusztáv herczeg és Károlyi István gróf erdősegeinél a felügyelői tisztet viselte. A kataszter behozatala alkalmával mint erdészeti felügyelő a kassai és beszterczebányai kerületben alkalmaztatott. Ő volt az első, ki 1856-ban a magyarországi (akkor még német nyelvű) erdészeti gyűlésen Ungvárt felszólalt egy magyar erdészeti szótár kiadása tárgyában, mely akkor meghiusult ugyan; azonban a Bach-korszak azon törekvését, hogy a «magyar erdészeti egylet» a csehországi egyletbe beolvasztassék, megakadályozta; az alkotmány visszaállításával ezen egylet tisztán magyar erdészeti egyletté alakult. Évek előtt Kassán telepedett le, s ott a közügyek terén, különösen a városi, egyházi s iskolai ügyekben, működött. Meghalt 1906. febr. 6. Kassán.
Czikkei a Verhandlungen des Vereines für Naturkunde cz. pozsonyi folyóiratban (1860–61. Bemerkungen über die Marmarosh in stat. u. naturhist. Beziehung); a Vadász- és Versenylapban (1861. 13. szám. Az erdészeti magyar műszótár ügyében); az Erdészeti Lapokban (1862. Máramarosi közlések, A fának szállítása ügyében, 1863. A máramarosi erdőségek pusztításáról és ennek ellenszereiről, 1879–80. Adatok a cserhántás köréből; 1885. A véglesi uradalmi erdőkről); a Győri tört. és rég. Füzetekben (1865.) és a Magyarország képekben (1868. Rózsahegy); a Máramaros leírása cz. monographiában (A dolhai vasgyár); a Természettud. Közlönyben (1901. Macskaösszebeszélés, Számoló pony ló); a 67-ki kiegyezés után ismertette a Zipser Bote-ban, a kassai és debreczeni lapokban a szepesi vadászzászlóalj 1848–49. szereplését; a Kaschauer Zeitungnak is munkatársa volt.
Felolvasásokat tartott a kassai Kazinczy-körben az említett zászlóaljnak Vogel- és Benedek-féle csapatok által történt nyugtalanításáról, a régi idők pénzbeli viszonyairól és egy hétnapos kárpáti kirándulásról.
Pesti Hirlap 1906. 38. sz. (Nekr.) és önéletrajzi adatok (Dianiska).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
