Ruttkay István (alsó- és felső-ruttkai),
Ruttkay István (alsó- és felső-ruttkai),
1849–49. honvéd-alezredes, volt országgyűlési képviselő, szül. 1803. aug. 3. Nagy-Szelezsényben (Barsm.); jogi tanulmányait Pozsonyban elvégezvén, Zólyom vármegyei aljegyzőnek választatott, majd főjegyző (1842.) volt. Az 1848. mozgalmak már mint alispánt találták, ki a panszlávok túlkapásai ellen erélyesen síkra szállt. Midőn már a hazának fegyveres kézre is szüksége volt, r. sietett vármegyéjében katonaságot toborzani s rövid idő alatt megalakította a 17. honvéd-zászlóaljat, melynek azután parancsnoka lett. Eleinte Hurbán tót főnök ellen haczolt, később Komáromban rendeltetett s itt is maradt mint alezredes a kapituláczióig. Zászlóalja vitézségeért vörös sapkát nyert. A kapituláczió után hazament szülőföldjére. 1861-ben alispánja lett Zólyom vármegyének. 1865-ben pedig Beszteczebánya országgyűlési képviselőjének választotta. Végéveit Nagy-Szelezsényben töltötte, hol 1869. szept. 3. meghalt.
Munkái:
1. Gyászbeszéd Radvánszky Antal ev. kerületi inspector és ft. Fogler Ferencz kanonok hamvai felett 1840. ápr. 7. Beszterczebánya. (Zólyomi siralom cz. műben.)
2. Gyászbeszéd, melyet (Ghéczy István főispán felett) a székház termében Beszterczebányán mondott 1842. máj. 17. U. ott. (Halotti tisztelet cz. műben Kizmányi Károly gyászbeszédével együtt.)
A Hon 1869. 206. sz. (Nekr.)
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 759. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
