Szabados (Szvoboda) Béla
Szabados (Szvoboda) Béla
zeneköltő, az orsz. m. kir. zeneakadémia tanára, szül. 1867. Pesten; első zenei oktatását atyjától nyerte, a ki maga is alapos zenész volt, a zongorajátszásba pedig bátyja: Károly, a Viora-ballet szerzője, vezette be. Zenei tehetsége korán kifejlődött s 1881. az orsz. m. kir. zeneakadémiába iratkozott be, a hol négy évig Volkmann, Nikolics, Ábrányi s Koessler tanárok vezetése alatt végezte be zenei tanulmányait.
Tragédiai nyitányával csakhamar magára vonta az igazgatóság figyelmét. A 90-es évek elején Rákosi Jenő «Négy király» és «Az első és második» cz. operettek szövegére írt tetszetős zenét, melylyel e téren erős hivatottságot tanusított. 1889. a szegedi országos dalversenyre szolgáló férfinégyes pályázatnál az ő műve nyerte el a versenydíjat. 1895. Alszik a nagynéni cz. egyfelvonásos víg operáját adták elő a Magyar Operaházban; 1896. pedig Rika operettjével a népszínházban aratott tetszést. Ujabban írta: A bolond 3 felv. zenés legenda zenéjét, szövege Rákosi Jenőtől (először adták a Magyar Szinházban 1898. decz. 29.); Mária, dalmű 3 felv., szövegét írta Béri Géza (először a m. kir. Operaházban 1904. febr. 28., zenéjét írta Szendy Árpáddal); Felsőbb asszonyok, ered. operette 3 felv., szövegét írta Lovik Károly (először adták a Népszínházban 1904. márczius 26.); A mumia, ered. magyar operette 3 felv., szövegét írta Kaczér Vilmos (először a Magyar Színházban 1904. április 9.); Szép Ilonka, daljáték 3 felv., szövegét írta Szávay Gyula és Vágó Géza (először a Király-színházban 1906. okt. 20.). Ezenkívül írt számos dalt, vonósnégyest és karéneket.
Munkája: 30 énekgyakorlat a magyar szöveg tiszta kiejtésére. Budapest, (1905.) Molnár Gézával együtt.
Pallas Nagy Lexikona XV. 328., XVIII. 610. lap.
A Hét 1899. 1. sz. arczk.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
